Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

ségeket (engedelmesség, házi munka stb.) eltartása ellenében magára vállalja. A szerződés hatálya meghatározott időre szól. A szerződést az árvaszéknek felül kell bírálni. A szerződést három példányban elkészítve kel! az árva^zékhez indokolt kérelem kapcsán előterjeszteni, az árvaszék a jóváhagyás tárgyában a felek meghallgatása után határoz. Az árvaszék határozata ellen fellebbezésnek van helye, a fellebbezés bélyegköteles. A beadványra, ha nem a szülő vagy gyám adja be, 6 forint állami (okmány-) bélyeg és 6 forint városi illetéket kell leróni. A fellebbezés illetéke 10 forint állami és 10 forint városi bélyeg.

%

Családi gondozás. Az olyan budapesti aggokat, akikről megállapítást nyert, hogy elhagyottak s azokat a fővaros köteles eltartani, de intézeti gondozást egészségi állapotuk nem igényel, családi gondozásba helyezzük. Ezeknek egy részét — akiknek eltartásra nem köteles rokonuk vagy családtagjuk van s azok hajlandók őket eltartani — havi 30 ft segélyben részesítjük. Más részüket pedig vidékre helyezzük el, ahol a szegénygondozó apácarend felügyelete alatt állva, tartásukról a főváros gondoskodik. Ezen személyek után a főváros fejenként 3 forintot térít meg, számuk jelenleg 367. A gondozottak a következő helységekben vannak elhelyezve: Eger, Jászberény, Mohács, Szécsény, Őrhalom, Sashalom, Gyöngyös, Esongrád és Kiskunfélegyháza.

Csatornaépítés! hozzájárulás. Lásd: Csatornázás c. a.

Csatornahasználati díj. Lásd : Adók c. a.

Csatornaszivattyútelepek. Lásd: Budapest Székesfőváros Csatornázási Művei c. a.

Csatornák tisztítása és karbantartása. Lásd: Budapest Székesfőváros Csatornázási Művei c. a.

CSATORNÁZÁS.

A városias együttélést szolgáló közművek között az egyik legfontosabb a csatornázás, vagyis a szennyvíz és csapadékvíz levezetéséről, valamint ártalmatlanná tételéről való gondoskodás. A főváros közönségének elsőrendű érdeke, hogy a csatornaüzem zavartalanul működjék és sem egészségügyi hátrányok, sem anyagi károk ne keletkezzenek. A székesfőváros csatornázási rendszere egységes, úsztató-rendszerű, vagyis a szenny-, csapadék- és ipari víz elvezetésére közös csatornák szolgainak. A közterületekről a víznyelők közvetítésével a csapadékvizek, az ingatlanokról és épületekről pedig a szenny-, csapadék- és iparvizek a házi bekötőcsatornák közvetítésével jutnak a közcsatornákba. Egy-egy utca szenny- és csapadékvizeinek levezetésére szolgálnak a mellékcsatornák. Nagyobb területekről több mellékcsatorna vizeit a gyűjtőcsatornák, több gyűjtőcsatorna vizeit a főgyűjtőcsatornák vezetik le. Valamely ingatlan szenny-, csapadék- és ipari vizeit levezető csatornának az ingatlan határvonalán belül eső, vagyis magánterületen levő része a házicsatorna. Az ingatlan határvonalán kívül eső, az ingatlan előtt levő közcsatornáig terjedő csatornaszakasz a házi bekötőcsatorna, mely a házicsatornának a közcsatornákhoz való csatlakozására szolgál. Budapesten jelenleg mintegy 32.000 ingatlan van csatornázva. A székesfőváros csatornahálózatának hossza 898.660 folyóméter. A főváros csatornázási ügyeit Budapest Székes- főváros Csatornázási Művei (IV. kér., Eskü-tér 3.) intézi. A Művek a polgármesteri II. (Út- és mélyépítési) ügyosztály ügykörébe tartoznak.

Házicsatorna. Az egyes ingatlanokra hullott esővizet, valamint az egészségre ártalmas szennyes vizeket a telek határain belül a házicsatorna vezeti le. A házicsatorna az ingatlan tartozéka, megépítése és fenntartása az ingatlantulajdonos feladata. A házicsatorna építésére vonatkozó terveket a Székesfőváros Csatornázási Művei felülvizsgálják és ha azok a 96/1945. kgy. számú »Szabályrendelet a csatornákról« rendelkezéseinek megfelelnek, úgy annak megépítését engedélyezi. A házicsatorna engedélyezését a Csatornázási Művektől kell kérni. A kérvényben meg kell adni :

a) az ingatlantulajdonos nevét és lakcímét; b) a csatornázandó ingatlan helyét; c) az épület rendeltetését; d) a házicsatorna anyagát, a talaj minőségét; ej a levezetésre kerülő szennyvíz minőségét; f) a berendezést készítő szerelőiparos nevét és lakcímét; g) a tervező nevét és lakcímét. Az adatszolgáltatás megkönnyítésére a Székesfőváros Csatornázási Műveinél érre a célra rendszeresített űrlapok szerezhetők be. A kérvényhez csatolni kell: a) a helyszínrajzot; b) az épület alaprajzát, melyen a csatorna nyomvonalát, a szerelvényeket és aknákat fel kell tüntetni;

c) a lefolyóvezetéket; d) a hosszszelvényt. A tervekből a házicsatorna helye, szintmagassága, esése, mérete, valamint egyéb jellemző adatai egyértelműleg könnyen megállapítható legyen. A tervek kivitelére vonatkozólag a Csatornázási Műveknél mintarajzok állanak rendelkezésre. A kérelmet és a terveket az ingatlantulajdonosnak és a munka végrehajtására jogosult szakiparosnak kell aláírnia. Az engedélyezett munkálatok végrehajtását a Csatornázási Művek szakközegeivel ellenőrizteti. Ha a házicsatorna az engedélyezett tervnek megfelelően és az előírások betartásával épül meg, úgy a házicsatorna üzembehelyezésére a Csatornázási Művek használati engedélyt ad.

224