Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

Házi bekötőcsatorna. Az ingatlan határvonalán kívül eső, az ingatlan előtt levő közcsatornáig terjedő csatornaszakasz a házi bekötőcsatorna. A házi bekötőcsatornát az ingatlantulajdonos kérelmére és költségére a Csatornázási Művek építik meg. Fenntartása és karbantartása a szabály- rendelet szerint a Csatornázási Műveket terheli és nem mint a múltban az ingatlantulajdonost. A házi bekötőcsatorna helyét a közcsatorna falába beépített elágazásokra való figyelemmel a Csatornázási Művek határozza meg. Ezért ajánlatos már a házicsatorna tervezésénél a házi bekötőcsatorna helyét a Csatornázási Műveknél megtudakolni. A házi bekötőcsatornák átépítése esetén a költségeket az tartozik viselni, akinek az építés érdekében áll. Az épület lebontása esetén az ingatlantulajdonosnak saját költségén a házi bekötőcsatornát el kell távolítani és a közcsatornát a csatlakozásnál el kell falazni. A szabályrendelet 4. §-a részletesen szabályozza, hogy .milyen anyagokat tilos a csatornába bevezetni. A szabályrendelet rendelkezéseinek megszegőit az illetékes kerületi elöljáró pénzbírsággal sújthatja.

Közcsatorna. A házi csatornák, illetve a házi bekötőcsatornák által levezetett szennyvizek, csapadékvizek továbbvezetésére szolgálnak a közcsatornák. A szabályrendelet 2. §-a szerint a székesfőváros közterületein a szenny-, csapadék-, valamint az iparvizek elvezetésére szolgáló csatornák, csatornázási berendezések építése, átépítése, karbantartása, tisztítása, a szennyvíz, a csatornaiszap hasznosítása a Csatornázási Művek feladata. Ha a közcsatorna építése magánérdekből szükséges, az érdekeltek költségére külön megállapodás alapján az építést a Csatornázási Művek végzi el. Minden beépített ingatlan házicsatornáját, ha előtte a közcsatorna megépült, abba ke kell kapcsolni. Az ipartelepekkel a Csatornázási Művek az ipari vizek elvezetése tekintetében külön megállapodást köt.

Csatornaépítési hozzájárulás. A 95/1945. kgy. számú csatornázási szabályrendelet megszüntette azt a régi, sokszor bírálgatott rendelkezést, mely szerint az utcai közcsatorna teljes építési költségét a közcsatornával ellátott út, utca vagy tér mentén, a csatorna hosszvonalának mindkét oldalán fekvő ingatlanok tulajdonosai, homlokzathosszúságuk arányában.viselték, még az esetben is, ha a közcsatornát nem használták. így az üres telkek után is éppen úgy meg kellett a csatornázási járulékot fizetni — a csatornaépítés befejezte után —, mint a beépített ingatlanok után. Az új csatornázási szabályrendelet e helyett az ingatlantulajdonos terhére kétféle díjat vezetett be : a csatornaépítési házzájárulást és a csatornahasználati díjat. A csatornaépítési hozzájárulást az ingatlan tulajdonosa csak az ingatlan házicsatornájának a közcsatornába való bekötésekor tartozik fizetni és azután a homlokzat után, melyen át a házicsatorna a közcsatornához csatlakozik. A csatornaépítési hozzájárulásnak az ingatlan 1 fm homlokzatára eső összege : az 1 fm szabványos 60x90 cm méretű, a térszint alatt 4 m mélységben épített fenékburkolással ellátott portlandcementbeton csatorna költségének félösszege, melyet évről-évre a polgármester állapít meg. 1947. évre ezen hozzájárulás 146-— forint. Ennek megfelelően a csatornaépítési hozzájárulás összege független a megépült csatorna méretétől, az altalajviszonyoktól, az utcák szerint változó tényleges építési költségektől, hanem minden utcában azonos. Ha az ingatlan előtt a közcsatornát annak építésétől számított 50 éven túl kell átépíteni, az ingatlantulajdonosnak a közcsatorna átépítésének időpontjában megállapított csatornaépítési hozzájárulást kell megfizetni. Ha a közcsatornát 30 éven túl, de 50 éven belül kell átépíteni, úgy a csatornaépítési hozzájárulás csak 50%, mely összeget a házicsatorna bekötése előtt, vagy telekkönyvi biztosítás mellett részletfizetéssel kelt a Székesfőváros Csatornázási Műveinek megfizetni.

Csatornázási Művek. Lásd : Budapest Székesfőváros Csatornázási Művei c. a.

Csecsemőkelengyeellátás. Az ínséges helyzetben lévő anyák részére az Anya- és Kisdedvédelmi Intézet által kiadott csecsemőkelengye-utalványokra a főváros vándor-kelengyéket szolgáltat ki, 8 hónapi használatra, kölcsöndíj ellenében, indokolt esetben ingyen.

Csecsemőotthonok. Lásd: Anya- és Kisdedvédelmi Intézetek c. a.

Csecsemővédelem. Lásd: Anya- és Kisdedvédelem c. a.

Cseléd bejelentése. Lásd: Háztartási alkalmazott c. a.

Cselédbérkövetelések. A kerületi rendőrkapitányságok elsőfokú határozatai ellen benyújtott jogorvoslatok másodfokú elbírálása a pm. IX. ügyosztályhoz tartozik.

Cselédkönyvet minden 12 évet betöltött férfi vagy nő kaphat, ha személyazonosságát okmányokkal kellőleg igazolta és ha egészségi okok (trachoma stb.) ezt nem gátolják. Evégett születési bizonyítványával vagy házasságlevelével, illetőségi, vagy községi bizonyítvánnyal stb., továbbá rendőrségi bejelentőlappal és két darab fényképpel köteles megjelenni a lakása szerint illetékes kerületi rendőrkapitányságon, ahol orvosi vizsgálat után a könyvet kiállítják. Szolgálati könyv nélkül háztartási alkalmazott nem fogadható fel. Férjes nőnél a férj beleegyézö irata, míg kiskorú személynél csak az atya vagy gyám hozzájárulásával adható ki a könyv. Bélyegilleték címen 3 forint, a könyv térítéséért pedig 1 forint fizetendő.

Budapesti Hivatali Útmutató — 15

225