Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

^ b) a házbirtokból eredő jövedelme fejében a tulajdonában vagy haszonélvezetében levő házbirtok évi házadóalapjának 2%-a,

c) szolgálati és munkaviszonyból származó jövedelme fejében ha havi fizetéses (havidíjas) a bejelentés havára járó illetménye, a családi pótlék, lakáspénzpótlék, helyi pótlék, közlekedési segély és túlóradíj nélkül,

ha napidíjas (napibéres, napszámos) a bejelentés idején járó napidíjának 25-szöröse, ha óradíjas (órabéres) a bejelentés idejében járó óradíjának 200-szorosa, dj bármilyen egyéb forrásból származó jövedelme fejében a bejelentés napját megelőző hónapban előírt nyers jövedelem, levonva ebből az ennek megszerzésére, kezelésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadások egy hónapra eső összegét (ha ez az üzleti adó stb. könyvekből nem állapítható meg, az az összeg, amit az elmúlt hónapban — vagyona állagának csökkenése nélkül — elköltött).

A közmunkaváltságot az átlagos napszámbér mindenkori pénzértékében kell fizetni, mely összeget legutóbb az építés- és közmunkaügyi miniszter a 17.800/1946. U. M. számú rendeletével 3 forintban állapította meg. A 11.310/1946. M. E. számú rendelet értelmében a közmunkaváltság mértéke :

A közmunkaváltság összege

Váltságalap Napszambér Budapesten ezidőszerint:

forintig mértéke forint

80.................................. egynegyed 0-75

81—100.................................. fél 1-50

101—150.................................. egy 3—

151—200.................................. egy és fél 4-50

201—280

..........‘....................... kettő 6—

28

1—350.................................. három 9--—

35

1—450.................................. négy 12—

451—550.................................. öt 15—

551—650.................................. hat 18—

651—750.................................. hét 21 —

751—850.................................. nyolc 24—

851—1000...*.......................... tíz 30—

Ezen felül minden megkezdett 100 forint váltságalap emelkedés után a közmunkaváltság mértéke két napszámbérrel emelkedik.

Azok a váltságkötelesek, akiknek jövedelmük nincsen és az eltartójuk által fizetett közmunkaváltság egynegyed napszámbért nem halad meg, egynegyed napszámbért kötelesek köz- munkaváltságként fizetni, akiknek közmunkaváltsága ennél több, de négy napszámbért nem halad meg, fél napszámbért kötelesek közmunkaváltságként fizetni. Ha a váltságköteles eltartójára megállapított közmunkaváltság összege négy napszámbért meghalad, az eltartó minden eltartott váltságköteles családtag közmunkaváltsága címén az általa fizetett közmunkaváltság egynegyed összegét köteles fizetni.

A R. II. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontjában említett jövedelemmel rendelkező közmunkakötelezettek váltságot (orvos, ügyvéd, mérnök, iparos, kereskedő stb.), amennyiben foglalkozásuk körében alkalmazottat nem foglalkoztatnak, legalább négy, amennyiben pedig alkalmazottat foglalkoztatnak, legalább hat napszámbérnek megfelelő összegben kell hivatalból megállapítani.

A váltság beszedését a házmegbízottak végzik. A váltságköteles minden hó 5. napjáig a házmegbízottnál megjelenik, a váltságbeszedési jegyzékre rávezeti a váltság alapjául szolgáló jövedelmét és kifizeti az ennek alapján járó váltságot. A szolgálati vagy munkabérviszonyban állók, ha a fenti módon szabályszerűen kiszámított jövedelmüket már egyszer kiszámították — további intézkedésig—, az így megállapított napszámbért fizetik, tehát nem kell minden hónapban a jövedelmüket a jegyzékre rávezetni. A szabadfoglalkozásúak azonban minden hónapban kötelesek feltüntetni a váltságalapjukat a házmegbízottnál levő beszedési jegyzéken. A házmegbízott a váltság kifizetését a fizető közmunkaigazolványon nyugtázza. Azt, aki a váltságot időben nem fizeti be, vagy nem megfelelően vallotta be a jövedelmét, természetbeni közmunkára veszik igénybe. A hamis bevallást adót ezenfelül adócsalás miatt is megbüntetik. Egyes fontos újjáépítési üzemek munkavállalóit az illetékes miniszter arra kötelezi, hogy a rendes munkahelyükön természetben (túlórával) teljesítsék a közmunkát. Ezek helyett az őket terhelő váltságot a munkaadójuk fizeti a székhelye szerinti közpénztárba, az alkalmazottnak pedig erről minden hónapban igazolványt ad. Az alkalmazottak váltságfizetés helyett ezt az igazolványt adják át a házmegbízottnak. Aki igazolványt nem ad, nemfiz.etőnek tekintik és közmunkára hívjak be. Ha ilyen alkalmazottnak mellékfoglalkozásból eredő más jövedelme is van, ez után külön kell fizetni a közmunkaváltságot (de az üzemtől a megtérítést követelheti). A háztömbmegbizottak által havonta begyűjtött közmunkavá'tság összegét az illetékes adópénztárnál kell befizetni.

191