Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
Közmunkaváltság mértékének hivatalból történő megállapítása ellen az erről szóló véghatározat kézbesítését követő naptól számított 15 napon belül az építés-és közmunkaügyi miniszterhez címzett és az illetékes kerületi közmunkanyilvántartó hivatalnál benyújtott — halasztó hatályú — fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati beadványon 10 forint állami és 10 forint székesfővárosi közigazgatási fellebbezési beadványi illetéket kell bélyegjegyek alakjában leróni. Azonban a 8500/1946. M. E. számú rendelet 260. §-ának i) pontja alapján a közigazgatási fellebb- viteli illeték lerovása alól mentes az, aki 6 hónapnál nem régebben kiállított szegénységi bizonyítványt csatol fellebbezéséhez. A fellebbezéshez minden esetben csatolni kell a közmunkakötelezettnek kereseti és vagyoni viszonyairól szóló hatósági bizonyítványt. Községi fogyasztási adó. Az 1923. évi XXXIII. te. eltörölvén az állami bor-, ital- és húsfogyasztási adót és az ezek után szedett községi adópótlékokat, felhatalmazta a községeket, hogy — a pénzügyminiszter által időszakonként megállapítandó adótételek keretében — a bor- és hús- fogyasztás után önálló községi fogyasztási adót, a sör- és az égetett szeszes italok és folyadékok után pedig fogyasztási adópótlékot szedhessenek.' E törvényen és az ennek alapján alkotott 395/1938. kgy. számú szabályrendeleten épül fel a fővárosi községi fogyasztási adóztatás mai rendszere. Ezt a szabályrendeletet a belügyminiszter az 1938. évi december 21-én 107.681/1938. IV. B. M. szám alatt kelt leiratával hagyta jóvá és a székesfőváros polgármestere 1939. évi február hó 1. napjával léptette életbe. A szabályrendelet a fogyasztási adó- és adópótlékok lerovását és beszedését a kor követelményeinek megfelelően egyszerűbbé és az adózó polgárok részére könnyebbé teszi. Arra törekszik, hogy eleget téve az 1923. évi XXXIII. te. 3. §(1) bekezdésében foglaltaknak, csak azok után az adótárgyak után tegye kötelezővé a fogyasztási adó (adópótlék) megfizetését, amelyek a székesfőváros területén kerülnek fogyasztásra s így a székesfőváros a törvényalkotó szándékának megfelelően valóban csak a bor- és hús-, valamint a sör- és szeszfogyasztást adóztassa meg. A szabályrendelet rendelkezései ennek a korlátozásnak teljes mértékben meg is felelnek s- módot nyújtanak arra, hogy a székesfőváros területén hosszabb vagy rövidebb ideig tárolt, de egyébként vidéki rendeltetésű adótárgyak adóját annak birtokosa ne legyen kénytelen a székes- fővárosnak megfizetni. E cél elérésére szolgál a szabályrendelet által bevezetett adóztatási rendszer két lényeges alkateleme : a feltételes fogyasztási adómentesség és a hat hónapig érvényes letétbárca intézménye. Ugyanezt a célt szolgálják a szabályrendeletnek azok a rendelkezései, amelyek az adótárgyaknak a székesfőváros területén hivatalos kísérettel történő átszállítása, valamint az adó letétbehelyezése mellett átszállított adótárgyak adójának rövid úton történő visszafizetése tekintetében intézkednek. A székesfőváros területére feltételes fogyasztási adómentesen beszállított fogyasztási adótárgyak a székesfőváros jövedéki felügyelete alatt állnak s az esedékes fogyasztási adót csak abban az esetben kell utánuk lefizetni, ha az adótárgyakat a székesfőváros területén forgalomba hozzák, az igazoltan, jövedéki felügyelet mellett vidékre szállított adótárgyak viszont a feltételes fogyasztási adómentes készletből adómentesen kerülnek leírásba. A hat havi érvényű letétbárca váltásánál a behozott fogyasztási adótárgyak adóját a beszállításkor le kell fizetni, a székesfőváros azonban az így megadózótt adótárgyakból az igazoltan jövedéki ellenőrzés mellett vidékre szállított mennyiségre eső fogyasztási adót visszatéríti. Ügy a feltételes fogyasztási adómentességhez, mint a hat havi érvényű letétbárca váltására való jogosultsághoz a polgármester előzetes engedélyére van szükség. A feltételes adómentességre és hat havi letétbárca váltására jogosító engedélyre mindazok az adózók igényt tarthatnak, akik adótárgyak termelésével, gyártásával, feldolgozásával, nagybani árusításával, illetőleg raktározásával foglalkoznak. A hivatalos kísérettel átszállítani kívánt adótárgyakat a belépés helye szerint illetékes fogyasztási adókirendeltségnél be kell jelenteni. A jövedéki szemle megtartása után a kirendeltség az adótárgyakat javadalmiőrrel ahhoz a fogyasztási adókirendeltséghez kísérteti, amelynél a szállító a székesfővárost el akarja hagyni. A kíséret díjmentes, a kísérő visszatérésénél felmerülő közlekedési költség azonban a szállítót terheli. Az adó letétbehelyezése mellett történő átszállításnál az eljárás a következő: A behozni kívánt adótárgyakat a szállító a belépés helye szerint illetékes fogyasztási adókirendeltségnél bejelenti és egyúttal közli azt az útvonalat, amelyen az adótárgyakat a székesfőváros területéről ki akarja szállítani. A fogyasztási adókirendeltség az adót ú. n. letétbárcán szedi be, amelyen feltünteti a kilépésre bejelentett útvonalon működő fogyasztási adókirendeltség számát és megnevezését, továbbá azt a legkésőbbi időpontot, ameddig az adótárgyakat a székesfőváros területéről el kell szállítani. A kilépésre engedélyezett időt a kirendeltség a megteendő út és a szállítóeszköz sebességének a figyelembevételével állapítja meg. Az engedélyezett időn belül hiánytalanul kiszállított adótárgyak adója fejében letétbehelyezett összeget a kilépés helye szerint illetékes fogyasztási adókirendeltség, vagy pedig, ha a kirendeltségnek a szükséges pénz nem áll rende- kezésére, a kerületi adópénztár rövid úton visszafizeti. A szabályrendelet többi rendelkezésében különféle kedvezményeket és mentességeket nyújt az adózó közönségnek. 192
