Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Bizottsági tagok életrajzai
DR PIKLER EMMY gyermekorvos (II., Ady Endre-utca 11.). Született Bécsben, 1908 január 9-én. A Magyar Kommunista Párt tagja, a II. kerület képviseletében. Tanulmányait Budapesten, Bécsben és Pécsett végezte. Eredményes tevékenységet fejt ki a gyermek- és csecsemővédelem területén. PINTÉR GÉZA hites könyvvizsgáló (II., Kapás-utc^ 45/a.). Született Budapesten, 1892 március 12-én. Középiskolai tanulmányait Kassán és Budapesten végezte. A Szociáldemokrata Párt tagja. A II. kerületet képviseli a közgyűlésen. A HONSz II. kerületi szervezetének elnöke. Pénzügyi, törvényszéki és miniszteri könyvszakértő. DR POLLNER GYÖRGY orvos, népjóléti minisztériumi miniszteri osztálytanácsos (XII., Margaréta-utca 15.). Született Budapesten, 1915 november 9-én. A Kommunista Párt tagjaként a XII. kerületet képviseli a közgyűlésen. Középiskolai tanulmányait a budapesti ciszterci gimnáziumban végezte. Orvosi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte. 1935-ben kapcsolódott be a kommunista mozgalmakba. Vezetőszerepe volt az Egyetemi Kör demokratikus diákmozgalmaiknak megszervezésében és a Márciusi Front akcióiban » I PONGRÁCZ KÁLMÁN vasesztergályos. (Kispest, Nagy Sándor-utca 116.) Született Pest- szenterzsébeten, 1898 október 11-én. A törvény- hatósági bizottságban a Magyar Kommunista Párt tagjaként foglal helyet. Tizennégy éves korában esztergályostanoncnak megy, ettől kezdve mint ifjúmunkás kapcsolódott a munkás- mozgalomba. 1918-ban fogságba esett, ahonnan 1921-ben tért vissza. 1924-ben a Ganz Villamos gyárba került, ahonnan baloldali magatartása miatt elbocsátották. Ugyanez a sors várt rá a csepeli Weiss Manfréd-gyárban is. Munkás- mozgalmi múltja során megismerte a Horthy- rendszer börtöneit és a nyilasérában a felszabadító illegális mozgalom egyik legtevékenyebb tagja^volt. POZSONYI ISTVÁN géplakatos (IX., Drégely- utca 20/a.). Született Budapesten, 1905 február 2-án. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. Már kora ifjúságában bekapcsolódott a munkásmozgalmakba. 1936-tól 1943-ig a Vörös Segélynél dolgozott. A felszabadulás után a Kommunista Párt IX. kerületi szervezetének közigazgatási elnöke lett. DR RAJKAI SÁNDOR plébános (X., Szent László-tér 31.). Született Esztergomban, 1891 november 19-én. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte. A Kisgazdapárt tagjaként a X. kerületet képviseli a törvény- hatósági bizottságban. 1916-ig vidéken lelkész- kedett. Ez időtől kezdve Budapesten hitoktatókáplán, majd plébános. DR RASSAY KÁROLYnyugalmazott igazságügyi államtitkár (II., Bólyay-u. 9.). Született Orsován, 1886-ban. Középiskoláit Zentán végezte, jogi tanulmányait pedig Budapesten, ahol ügyvédi oklevelet szerzett. Már egészen fiatal korában bekapcsolódott Zenta város és Bács-Bodrog megye társadalmi és politikai életébe. 1914-ben törvényszéki jegyzőnek nevezték ki Budapestre. A Kúriára került tanácsjegyzőként Günthner Antal, akkori elnök mellé. Az első nemzetgyűlésen a Keresztény Nemzeti Egyesülés programjával foglalt helyet és e párt megbízásából lett államtitkár az igazságügy- minisztériumban. Alig fél esztendeig tartotta meg ezt a pártállását és már 1921-ben ellenzékbe vonult, hogy Bethlen István és a Horthy- rendszer ellen síkra szálljon a szabadságjogok és a jogrend védelmében. A legkitűnőbb parlamenti szónokok közé tartozott és a baloldalnak még akkor is elismert vezére volt, amikor nem volt pártja. Az a törekvése, hogy a baloldali ellenzéket közös pártba tömörítse, nem járt eredménnyel. Negyedszázadon át harcolt a Bethlen-rendszer és az ezt követő rezsimek ellen, ő indította a legélesebb harcot Imrédy Béla ellen, akinek zsidó származását is ő leplezte le. A fővárosi törvényhatósági bizottságában is jelentős szerepet játszott. Az Esti Kurír volt főszerkesztője. 1920-tól 1944-ig országgyűlési képviselő. A felszabadulás után az új törvényhatóság tiszteleti tagjaként hívta be érdemeinek elismeréséül. RÁKOSI MÁTYÁS miniszterelnökhelyettes (V., Akadémia-u. 17.). Született Adán, 1892 március 9-én. Szülei szegénysorsú iparosemberek. Érettségi után Budapesten a Keleti Akadémia hallgatója. Az 1910-es választásokat követő időben kapcsolódik be a politikai életbe. A Galilei-Körnek titkára lesz. 1912 május 23-iki nagy sztrájk után részt vesz az ellenzéket támogató Országos Diák Szövetség megalapításában. Tanulmányai befejezése után a Keleti Akadémia ösztöndíjasaként Hamburgba kerül. Széles lehetőségei nyílnak itt a nemzetközi munkásmozgalom megismerésére. 1913-ban ugyancsak ösztöndíjjal Londonba megy. Megismerkedik az angol munkásvezetőkkel és az angol munkáspárt harcos tagja lesz. 1914 júliusában hazatér és azonnal behívják katonának. 1915 áprilisában orosz fogságba esik, a kínai határ mellett fekvő Csita táborába kerül. Felveszi a kapcsolatot a száműzött orosz szocialistákkal, csatlakozik a bolsevikok politikájához és ebben a szellemben működik a hadifoglyok között. A magyar hadifoglyok tízezrei vesznek részt vezetésével a Vörös Hadsereg harcában. 1918 májusában tér vissza Magyarországra. A Károlyi-forradalom kitörése után bekapcsolódik a politikai életbe. A Kommunista Párt egyik megalapitója s csakhamar vidéki titkára. 1919 február 21-én több kommunista vezetővel letartóztatják. A tanács- köztársaság kikiáltásakor a tanácskormány tagja lesz,' először mint kereskedelemügyi 170
