Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Bizottsági tagok életrajzai
népbiztoshelyettes, majd mint a szociális termelés népbiztosa. A forradalom bukása után Ausztriába megy. Letartóztatják és tíz hónapot tölt fogságban. Horthy bérencei a börtönben mérgezett étellel akarják meggyilkolni. 1920- ban a III. Internacionálé második kongresszusán a végrehajtó bizottság egyik titkárává választják és ebben a minőségben 1924-ig működik. Európa úgyszólván valamennyi országában szervezi a munkásmozgalmat. 1924 végén hazatér és hozzálát a Magyar Kommunista Párt újjászervezéséhez. Egy éves munkával létrehozza az illegális kommunista szervezetet. 1935-ben a magyar párt Bécsben tartott első kongresszusán vesz részt. Budapestre visszatérte után szeptember 22-én letartóztatják. Társaival statáriális bíróság elé kerül, de a hatalmas nemzetközi megmozdulás nyomására rendes bíróság elé utalják ügyüket. 1926 augusztus 4-én nyolc és félévi f egy házra ítélik. Büntetése lejárta után ismét vizsgálati fogságba helyezik és 1935-ben törvényszék elé állítják annak ellenére, hogy a vád összes pontjai maguktól összeomlanak. Ismét csak a nemzetközi felháborodás menti meg a halálos ítélettől. 1940-ben, több mint tizenötévi rabság után, a szovjet kormánnyal kötött megállapodás folytán a Szovjetúnióba költözik. Néhány hónappal később a moszkvai rádión keresztül figyelmezteti a magyar népet arra a veszedelemre, amit Magyarország számára jelent a háborúba való belépés. Magyarország beavatkozása után azért harcol, hogy nemzeti összefogás révén hazánkban is megkezdődjön a küzdelem a német rablók ellen. A magyar hadifoglyok közt szervezi a partizánmozgalmat, a Kossuth-rádió híradásával, utasításaival, röplapokkal segíti a nemzeti ellenállási mozgalmat. A felszabadulás után visszatér a magyar földre és mint a Magyar Kommunista Párt főtitkára, majd 1945 novemberétől mint miniszterelnökhelyettes, részt vesz az ország politikai irányításában. DR RENDEK KÁROLY ügyvéd(VII.,Thököly- út 26.). Született Kolozsvárott, 1886 március 15-én. Középiskolai tanulmányait Kassán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A törvényhatósági bizottságban a Kisgazda- párt tagjaként a VI. kerületet képvseli. Az első világháború után sokat foglalkozott hadirokkant kérdésekkel és országos társelnöke volt a HONSz-nak. Egyik alapítója a Magyar Birkózók Szövetségének. A Budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze. DR REÖK IVÁN nemzetgyűlési képviselő, kórházi sebész-főorvos (VI. Andrássy-út 32.). Született Szegeden, 1894 május 16-án. Középiskoláit Szegeden, a Tudományegyetemet Budapesten végezte, ugyanitt szerezte sebészi szakképesítését is. Számos orvosi szakkönyvet és tanulmányt .írt. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt tagja, a Kisgazda- párt országos orvosszervezetének elnöke. RESZEGI FERENC kőműves (Békásmegyer, Honvéd-utca 10.) A munkásmozgalommal 1931- ben ismerkedett meg, melyben azóta is állandóan résztvett. 1933-ban tagja lett az Épitő- muiikás sztrájk-bizottságnak, egyidőben az akkor illegális kommunisták magyarországi pártjának, majd a kőműves szakosztály elnökének és 1938-ban pedig az építőmunkás szövetség központi vezetőség tagjának választották meg. 1943. szeptemberében pjdig a MÉMOSz ügyvezető titkára lett, mely tisztséget jelenleg is betölti. DR RÉKAI PÁL közkórházi főorvos (VII., Rákóczi-út 12.). Született Budapesten, 1912 június 22-én. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. A törvényhatósági bizottságban a Szociáldemokrata Párt tagjaként a VIII. kerületet képviseli. A Szociáldemokrata Párt OrvoscsQportjának titkára. Az Igazságügyi Orvosi Tanács jegyzője. A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének választmányi tagja. A Rókus-kórház Hl. számú belosztályának főorvosa. DR RÉVÉSZ MIHÁLY országgyűlési képviselő, a MTI főszerkesztője (IX., Üllői-út 63.). Született Kemenesmihályfán, 1884 december 16-án. A Szociáldemokrata Párt tagjaként a IX. kerületet képviseli a közgyűlésen. Á szociáldemokrata munkásmozgalom régi harcosa. 1925 óta megszakítás nélkül tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, éveken át tagja volt a törvényhatósági tanácsnak. A törvény- hatósági szociáldemokrata csoport vitarendezője. Több mint 40 £ve főmunkatársa a Népszavának. 1945 óta nemzetgyűlési, illetőleg országgyűlési képviselő. A Magyar Távirati Iroda főszerkesztője. Számos munkája jelent meg a munkásmozgalom, a szocializmus, a történelem és a községi politika területéről. RIBÉNY KAMILLÓ ny. őrnagy (VIII., Népszínház-utca 38.). Született Bezdánban, 1886 július 25-érf. A pécsi hadapródiskolát végezte. Mint a Kisgazdapárt tagja a VIII. kerületet képviseli a közgyűlésen. A Hadviseltek Qazda- ságpolitikai Pártjának ügyvezető elnöke volt, később elnöke lett a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetése alatt álló Radikális Párt budapesti szervezetének. A felszabadulás után a Kisgazdapártba lépett. ROTHSCHILD GÉZA ny. BHÉV igazgató (IX., Soroksári-út 38—40.). Született Zala- csányban, 1894 november 12-én. Iskoláit Keszthelyen és Budapesten végezte. A Szociáldemokrata Párt tagjaként a IX. kerületet képviseli a közgyűlésen. 1916 óta tölt be vezető szerepet a szociáldemokrata mozgalmakban. A kommün után másfél évi börtönre és tíz évi hivatalvesztésre ítélték. Ennek következtében a MÁV szolgálatából elbocsátották. 1921-ben a BHÉV szolgálatába lépett, ahol állomásvezető volt. Politikai meggyőződéséért innen is elbocsátották, mert internálták, majd újból 171
