Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
aránytalanul magasan állapította meg. A kormányzat az áremelkedést csak-később szabályozta, ami a további termelésre és szállításra igen hátrányosan hatott, vásárlások nem voltak, ezért a kereskedők és termelők forgótőke hiányában a termeléseket és kiközelítéseket kénytelenek voltak szüneteltetni. A kórházak és iskolák ellátására szükséges tűzifa még szeptember hó folyamán teljes mértékben leszállítást nyert, a többi fővárosi hivatalok, intézetek, intézmények és üzemek ellátásához szükséges tűzifamennyiség már a Tüzelőanyag Hivatal telepein tárolva volt. A hivatal telepein ezenfelül eddig kereken 1400 vágón tűzifát sikerült tartalékolnunk az ellátatlan lakosság részére. A közigazgatási és tanügyi alkalmazottak részére személyenként 5 q tűzifának kedvezményes áron való kiszolgáltatása októberben megtörtént. 850 vágón tűzifa került ezúton kiadásra. Később újabb versenytárgyalások eredményeképen további 1150 q tűzifát sikerült vásárolni, minek következtében a tartalékfakészlet ismét elérte az 1500 vágón mennyiséget. A szénellátásban mutatkozó nehézségeket tűzifa kiszolgáltatásával lehetett megoldani. A tűzifakészletből bizonyos mennyiséget a kiskereskedők juttatták a fogyasztóhoz. A bizományba adott fáért 600 kiskereskedő közül mindössze 270 jelentkezett. Ennek oka a fuvarköltség volt. A fuvarosok ugyanis nem voltak hajlandók a megállapított áron fuvarozást teljesíteni. Üjabb felhívásra mintegy 400 kiskereskedő kapcsolódott be. A fafelhozatal a következő volt: 1942. év második felében felérkezett 33.919 vágón, míg 1946. év II. felében felérkezett 25.896 vágón tűzifa, tehát 8023 vagonnal volt kevesebb. A szénfelhozatal terén kezdettől fogva számolni kellett még nagyobb nehézségekkel, bár a termelés fokozatosan emelkedett és a beérkezett vagonok száma is jelentős eredményt mutatott. Azonban igen csekély mennyiség jutott a háztartások részére, mert a kormányzás a fokozatosan meginduló termelőüzemek számára bittosította elsősorban a szükségletet. A főváros hivatalai, intézményei, intézetei és üzemei részére az Anyag- és Árhivatal általában mintegy havi 600 vágón szenet helyezett kilátásba, ami a szükségletet szűkösen fedezte volna, ha ezt a beígért mennyiséget időben hiánytalanul meg is kaphatta volna a főváros. Miután a havi kontingensből csupán részszállítás érkezett be, vagyis havonként szűkebb keretekkel kellett megelégedni, ennek a következménye az, hogy a szénellátás terén az intézményeknél fennakadás következett be, továbbá, hogy hosszabb szénszünetet kellett az iskolákban bevezetni. A központi fűtéses házak lakói tüzelőanyagellenőrzőlapjuk visszaszolgáltatása mellett, a kazán fűtőfelületének figyelembevételével négyzetméterenként 10 q szenet, vagy 8 q kokszot vásárolhattak. Az elmúlt félévben a szénfelhozatal, összehasonlítva az 1942. év azonos időszakát, a következő- képen alakult : 1942. év II. felében felérkező szén 115.289 vágón, 1946. év II. felében felérkező szén 82.921 vágón, tehát 32.368 vagonnal kevesebb volt a felhozatal. Ebből a háztartások alig 10%-ot kaptak és számításba véve a szén gyenge kalória értékét, a lakosság ellátása nem volt kielégítő. A tüzelőanyagok pótlását, illetve kiegészítését szolgáló minden megoldás vagy kísérlet felé teljes érdeklődéssel tekintett a főváros. Ilyen a ma már fűtési célokra használatba vett kokszporból és darából készüit kokszbrikett. Az állami szénbányák részéről a székesfővárosi Gázmüveknek kokszosítására kiadott szén után megmaradt kokszpor és dara mintegy 600 vágón mennyiségben torlódott a Gázgyár telepén. Ezt a használhatatlannak tekintett anyagot átvettük és a Tatán levő brikettgépek segítségével sikerült használhatóvá tenni úgy, hogy hatósági áron adható el, dacára a kétszeri fuvar- és egyéb költségeknek. További kielégítő eredménnyel jártak a tőzegfűtéssel kapcsolatban folytatott kísérletek. A vizsgálatok szerint 3500—3700 kalóriás tőzeg a szárazfánál jobb kalóriaértéket jelent és a próbafűtések igazolták használhatóságát. A fejérmegyei Csór, Nádasdladány és Várpalota községek közelében elterülő tőzegtelepek hatalmas kitermelésre adnak lehetőséget. A tőzeg kitermelésére és rendszeres felhasználására mcst már komoly előkészületek folynak, melyek eredményei esetleg rövidesen érezhető hatást gyakorolnak. Ablaküveg terén a hazai üvegtermelés az elért szép eredmények ellenére sem volt képes annyi üveget előállítani még 1946. év végén sem, ami a jelentkező igények kielégítését biztosította volna. Még novemberben a közgyűlés elhatározta, hogy a főváros akciót indít külföldi üveg beho-za tala érdekében, hogy ilyen módon a zord téli idő előtt Budapest lakossága üvegszükségleteit biztosítani lehessen. A kormányhatóság december hó végén adta meg a Csehszlovákiából beszerezhető ablaküveg vámmentes behozatalához az engedélyt, ezután haladéktalanul megindult úgy az üvegbehozatalára, mint pedig az üvegigények összeírására és lebonyolítására vonatkozó intézkedés. A behozott 250.000 m2 üvegből az alkalmazotti minőségben foglalkoztatott dolgozók méltányos- sági helyzetüknek megfelelően részesültek. A beérkező üveget az iparjogosultsággal rendelkező nagykereskedők raktározták és a kerületi mérnöki hivatalok utalták ki az ipar űzésére jogosult üvegező iparosok részére, akik azt felelősség és elszámolási kötelezettség mellett az igényjogosultak ablakainak beüvegezésére felhasználták. Nagy-Budapest lakossága élelmiszerszükségletének biztosítása és emellett az élelmiszerárak drágulásának megakadályozása volt az a feladat, amelyekkel a közélelmezési ügyosztálynak elsősorban foglalkoznia kellett. ' A kertgazdasági termelés előmozdítása céljából 2,300.000 forint erejéig vállaltak kezességet a kertgazdálkodók hitelei tekintetében, ezenkívül a Községi Élelmiszerárusító Üzem több 112
