Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
hátralévő helyreállítási munkálatait is. A szóbanlevő munkálatokra a közgyűlés közel 2 millió forintot engedélyezett és a munkálatok már meg is indultak. A kerületi vásárcsarnokok a Belvárosi, Batthyány-téri és Vérmezői csarnokok kivételével teljes befogadóképességgel állottak az árusok, illetve a vásárlóközönség rendelkezésére. A zöldség és zöldfőzelékek termelésének fokozására és felhozatalának biztosítása céljára a polgármester előterjesztésére a Gazdasági Főtanács 1947 március havában a budapestkörnyéki kertgazdaságok részére 2 millió forint, majd később a bulgárkertészetek részére 300.000 forint hitel folyósítását engedélyezte. Az Állatvásárok és Közvágóhidakra az ország területén nagymértékben lecsökkent állat- állomány megóvása és szaporítása érdekében elrendelt vágási tilalom folytán az 1946 őszén felhajtás nem volt és a vágóhidak inkább csak jóvátételi vágásokat végeztek. Az év végén megszűnt a vágási és a hús forgalombahozatali tilalom és ennek kapcsán az Állatvásárok és Közvágóhidak forgalma is megindult. Ez a forgalom 1946 december és 1947 január havában érte el csúcspontját, ami az aszály következtében előállott takarmányhiányra vezethető vissza. Az Állategészségügyi Telep és Szappanműhely a szóbanlevő idő alatt tevékenységét mindjobban fokozta. A Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet a mintavételi központtal, az áruellenőrzési osztállyal és a tejellenőrző osztállyal karöltve, az elmúlt idő alatt is eredményes munkát fejtett ki. Az Élelmiszerjegy-Központ és fiókjai főleg Nagy-Budapest közönsége részére az élelmiszerjegyek kiadását és élszámolását végezték. Jelenleg Budapesten 89, az övezetekben pedig 61, összesen 150 körzeti jegyfiók végzi ezt a munkát. A polgármesteri VIII. ügyosztály hatáskörébe tartozik még a Községi Élelmiszerárusító Üzem, a Községi Lóhúsüzem, a Községi Kenyérgyár és a Nagytétényi Sertéshízlaló és Húsipari Rt., melyről megfelelő helyen külön szólunk. , * Az ipari közellátási ügyosztály működéséről. 1946 január 14-én a polgármester életre- hívta a polgármesteri VIII/b ügyosztályt, az ipari-közellátási ügyek vitelére és hatáskörébe rendelte a főváros lakosságának ipari cikkel, különösen petróleummal, szappannal, lábbelivel, ruházati cikkekkel, valamint tüzelőanyaggal történő ellátását, a most felsorolt cikkek szétosztásával kapcsolatos ügyviteli teendőket, továbbá a szappanmühely és a tüzelőanyag hivatal ügyeit. A létrehívott új ügyosztály alapos körültekintéssel kezdte meg az ipari cikkek ellátására vonatkozó rend és rendszer kialakításának kidolgozását. Első komoly lépése abban nyilvánult meg, hogy a kormányhatóságnál mind sürgetőbben lépett fel abban az irányban, hogy az összes közszükségleti cikkeket zárolja és azoknak a kötött forgalmát rendelje el, szabályozza. Sajnos, ezek a sürgető intézkedések a gyufa és a petróleum vonalán túl eredményre nem vezettek, csak később történt meg a szappan zárolása. A kormányhatóság a nagy áruhiányra való tekintettel még a legminimálisabb ellátást sem látta biztosíthatónak, ezért a zárolást nem rendelte el. Az ügyosztály szinte önállósított hatáskörében élve, a kormánybiztosi jogkör adottságaival igyekezett minden alkalmat megragadni és mindent elkövetni, elsősorban a legnélkülözöttebb helyzetben élő szegény dolgozók helyzetének könnyítése érdekében. 1946. év első felében a petróleumellátás kielégítő volt, mert 70.000 háztartásnak világítási, 50.000 háztartásnak főzési és 10.000 háztartásnak fűtési célokra, összesen mintegy havi 150 vágón petróleum szükségletét biztosította. A téli hónapokban a szállítások gördítettek akadályokat, nehézségeket, azonban az ellátás zavartalanul megtörtént. Később az inflációs időszakban a petróleum ára volt kedvezőtlen hatással hosszú időn át a közönség ellátására. A nyári hónapok ideje alatt világítási célra a két liter petróleummennyiséget egy literre mérsékelték, viszont a főzési mennyiséget május 15-től kezdődően havi 10 literről 20 literre sikerült felemelni. A petróleum ára csak az év második felében mérséklődött annyira, hogy meg szerzése különösebb fennakadást már nem eredményezett. A petróleum kötött forgalmát 1947 április elején szüntette meg a kormányhatóság. A gyufaellátás 1946. év első két hónapjában személyenként két doboz gyufára terjedt. Március hó folyamán három dobozra emelkedett a hatósági jegyekre és áron kiszolgáltatott gyufa mennyisége, a dohányosok ezenkívül még két dobozt kaptak. Májustól kezdődően már hetenként lehetett a gyufajegy megfelelő szelvényeire személyenként egy-egy doboz gyufát vásárolni. Májusban öt doboz gyufa került személyenként kiosztásra. Június és július hónapban két doboz gyufára mérséklődött személyenként a fejadag Bár már az árufelszabadítás gondolata erősen előtérbe került, a nyári hónapok kevesebb szükséglete és az augusztus hó folyamán életbelépő új pénzre való tekintettel, nagyobb árukészlet tartalékolása céljából került csökkentésre a korábbi fejadag. Szeptember hónapban már a gyárak termelése a piac felvevő képességét fedezni tudta, ezért a kormányhatóság a gyufának jegyre való kiszolgáltatását megszüntette. , , , V A szappanellátás 1946 novemberig szinte egyedül a székesfőváros Allategeszsegugyt Telepén levő szappanfőző üzem termelésére korlátozódott. A főváros közegészségügyi intézményei110
