Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
lését és hasznosítását az ügyosztály a Dunaparti Felügyelőség útján végzi. A dunai rakodópartok használatbaadása révén elért parthasználati díj, rakodóhelydíj és a kikötött hajók után szedett kikötési díj a székesfőváros részére jelentős bevételt biztosított a múltban. Az 1945. évben a dunai hajózás még alig indult meg s a dunai rakodópartok is sok kárt szenvedtek, úgyhogy a Dunapartokat 1945. évben csak a roncsok és törmelékek foglalták el. Ezeknek eltakarítása az 1946. évben nagy ütemben megindult. A kiépített és megrongálódott partfalak helyreállítása részben megtörtént s így az 1946. évben már hajókikötés, árukirakás és sportcélokra közel 11.000 folyómétert adtak használatba. A hajóforgalom emelkedésére és a dunai viziút fontosságára szemléltetően mutat ra a Dunaparti Felügyelőség által vezetett hajóforgalmi napló, amely szerint 1946. év március havában Budapesten kikötött 65 hajóval szemben 1946 október havában már 399 hajó kötött ki. 1946. év folyamán a jégzajlás beálltáig összesen 2171 hajó és úszómű kötött ki a dunaparti kikötőkben. Ezek közül magyar lobogó alatt 1603, idegen.lobogó alatt 568 közlekedett. A légiközlekedéssel kapcsolatos ügyosztályi munkásságból említésre méltó a budaörsi repülőtér jogviszonyainak rendezése tárgyában a kormányhatósággal folytatott tárgyalások, amelyeknek eredményekepen remélhető, hogy a budaörsi közforgalmú repülőtér használatának és bérletének ügye a székesfőváros érdekeinek szem előtt tartásával véglegesen rendeződik. * A közlekedési ügyosztály elmúlt félévi munkásságában kiemelkedő jelentőségű volt a székesfőváros hároméves munkaterve közlekedési vonatkozású részének kidolgozása. A BSzKRt és az érdekkörébe tartozó közlekedési vállalatok díjszabásaiban szociális jellegű módosítások, illetve könnyítések tekintetében történt intézkedés. A BHÉV vonalak mentén lakó munkanélkülivé vált dolgozók érdekében intézkedtek, hogy az érdekeltek a munkanélküliség kezdetétől számított három hónapig jogosultak a dolgozók hetijegyével való utazásra, hogy a székesfővárosban működő munkaközvetítő hivatalokat elhelyezkedésük érdekében felkereshessék. A külterületi autóbuszvonalakon igen mérsékelt áru »Dolgozók hetijegyét« rendszeresítettek, amelyeket az érdekeltek külön dolgozók igazolványának felmutatásával használhatnak. Ugyancsak a székesfőváros környékén közlekedő villamos relációkban, úgymint Üjpest-Rákos- palota, Kispest-Pestszentlőrinc, Csepel-Pestszenterzsébetre közlekedő viszonylatokon olcsó külterületi hetijegyeket vezettek be. A törvényhatósági bizottság közgyűlése 126/1947. kgy. számú határozatával a székes- főváros közterületein létesíthető benzinkutak számát (1950. év végéig) 127-ben állapította meg. Ebből 87-et az országos kúthálózatot fenntartó magánvállalatok létesíthetnek, 20-at budapesti kereskedők, szükség esetén pedig további 20 kutat a székesfőváros jogosult felállítani. A géperejű bérkocsik száma az év eleje óta lényeges emelkedést mutat. A budapesti Géperejű Bérkocsi Társulat kötelékébe tartozó gépjáróművek száma meghaladta a 700-at. Az Autótaxi Rt.-nak július hó 1-én 169 kocsija volt közforgalomban. Az Autótaxi Rt.-nél (MOGÜRT) egyelőre 100 gyári új (import) kocsi üzembehelyezése van folyamatban, ezek közül 65-öt már használatba vettek. Sürgettük a közterületen elhelyezett távbeszélő-automatták helyreállítását. Ennek ered- ményeképen júniusban már 126 távbeszélőautomata fülke működött. Hajózási, ipari és kereskedelmi vállalatok részére 46 partszakaszt 2957 fm, révátkelésre 10 partszakaszt 160 fm, sport célra 28 partszakaszt 1246 fm, hídépítésre 45 partszakaszt 4342 fm, az északi kikötő építésére 2 partszakaszt 420 fm, kőtér részére 4 partszakaszt 280 fm, külön szerződés alapján pedig 5 partszakaszt 4563’6 fm-t adtunk használatba. Az elmúlt félévben összesen 1707 hajó és egyéb úszómű kötött ki. Ebből nemzetiségek szerint: magyar 1145, cseh 107, jugoszláv 211, román 51, bulgár 8, orosz 185. Polgármesteri VI. (Pénzügyi) ügyosztály A székesfőváros 1946 júliusáig havi költségvetéssel gazdálkodott. Ezt a rendszert később már nem tudta fenntartani, mert az egyre fokozódó infláció teljesen alkalmatlanná tette a havi költségvetéseket a gazdálkodás folytatására. Az egy hónapra előirányzott összegek az infláció utolsó időszakában legfeljebb csak néhány napig fedezték a szükségleteket. A költségvetés tulajdonképen pillanatképet nyújtott az összeállítás időpontjában érvényben volt pengő, majd adópengőérték szerint a főváros havi kiadásairól és bevételeiről, s így gyakorlatilag nem is lehetett végrehajtani azt. A főváros 1946 évi július hó folyamán ezért már nem is állított össze havi költség- vetést, hanem csupán arra törekedett, hogy a legfontosabb szükségletek kielégítésével a stabilpénz bevezetéséig tovább vigye valahogy a gazdálkodást. A pénzhigítást 1946 augusztus 1-én a kormányhatóság új és értékálló pénz, a forint bevezetésével megszüntette. A stabilpénz bevezetése újból időszerűvé tette az évi költségvetés összeállítását. A költségvetés összeállításának az alapja a belügyminiszternek az a rendelkezése volt, hogy előbb a bevételeket kell meg102
