Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
állapítani, azt követheti a személyi járandóságok előirányzatának az összeállítása, a dologi szükségletekre pedig csak a személyi járandóságok levonása után a bevételekből még fennmaradó összeget lehet előirányozni. A kiadások ezért a legmegszorítottabb mértékben szerepeltek a költségvetésben és a közigazgatási munka elvégzését, valamint a főváros közérdekű intézményeinek zavartalan működését csak a szükségletek és igények erős korlátozásával biztosították. A bevételek még így sem fedezték a kiadásokat, mert 225,712.457 Ft kiadássá 1 szemben csak 208,155.402 Ft bevételt irányzott elő a költségvetés s így 17,557.055 Ft volt a költségvetés hiánya. A törvényhatósági bizottság ezért azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a hiány fedezése végett a fővárosnak az állami adókból való részesedését, mind az együttesen kezelt adókból, mind az illetményadóból és forgalmi adóból egyöntetűen 40%-ban állapítsa meg. A költségvetés végrehajtása során a polgármester a 63.281/1946—VI. sz. határozatta! a dologi kiadások 10%-os zárolását rendelte el és a kiadási előirányzatok felhasználását úgy korlátozta, hogy 1946 szeptember végéig az előirányzatok V12 -ed részét, vagyis augusztusban és szeptemberben együtt csak egy hónapra eső összeget volt szabad felhasználni. Erre a rendelkezésre azért volt szükség, mert a forint fokozatos forgalombahozatalával kapcsolatban a gazdasági élet is csak fokozatosan jött lendületbe. A főváros forintbevételei csak lassan indultak meg és augusztusban még messze elmaradtak a költségvetésben előirányzott bevételek mögött. Tekintettel arra, hogy szeptember hóban már kielégítőbbek voltak az adóbevételek, a 63.710/1946—VI. sz. rendelet október 31-ig a 10%-kal csökkentett költségvetési előirányzatok 3/12-ed részének felhasználását tette lehetővé. Ezután a főváros adóbevételei olyan kedvezően alakultak, hogy a további rendeletek a kiadási előirányzatok felhasználható részét minden hónapban ^/12-ed résszel növelték. A bevételi többlet lehetőséget nyújtott arra is, hogy az infláció utolsó idejében beszüntetett helyreállítási munkákat ismét felvegye a főváros. A 64.055/1946—VI. számú határozatban megállapított munkaprogram munkálatainak költséget céljára a polgár- mester 7 millió -forintot irányzott elő. Az Ausztriából és Németországból visszahozott gépjárművek javítására a 64.056/1946—VI. sz. határozatban a polgármester 500.000 Ft fedezetet biztosított. A kedvező adóbevételek lehetővé tették a 64.055/1946—VI. sz. határozattal engedélyezett helyreállítási munkák folytatását is. Ezért a különböző háborús károk helyreállítására a polgár- mester a 64.688/1946—VI. sz. határozatban a többletbevételek igénybevételével további 3.000.000 forint rendkívüli hitelt engedélyezett. Az összesen 10-5 millió forintot kitevő helyreállítási, illetve javítási munkálatok költségeit a törvényhatósági bizottság közgyűlése 553/1946—kgy. és 665/1946—kgy. sz. alatt póthitelként engedélyezte. A közlekedésügyi miniszter 64.381/1946—V. 2. sz. leiratával közölte, hogy a Margithíd újjáépítésének költsége előreláthatólag 32 millió forint, amiből 16 millió forintot vettek számításba, mint a fővárostól várható hozzájárulást. Ebből az összegből az 1946/47. költségvetési évben a közlekedésügyi miniszter által megállapított részletezés szerint 10 millió forintot, az 1947/48. költségvetési évben pedig később meghatározandó részletek szerint 6 millió forintot kívánt a közlekedésügyi miniszter a székesfőváros hozzájárulásaként. A 166.460/1946—I. b. sz. pénzügyminiszteri leirat értelmében a főváros a vidéki kórházak megsegítése céljából 1947 július 31-ig 20 millió forintot tartozik befizetni a Közületek Támogatási Alapjába ; ennek eredményekép azonban a fővárosnak az állami adókból való részesedése változatlan maradt. A belügyminiszter 186.966/1946—III. 3. sz. leiratával egyes bevételi és kiadási tételek előirányzatának megváltoztatásával egyensúlyba hozta és jóváhagyta a főváros költségvetését. A szükséglet és fedezet szembeállítása után Budapest székesfőváros 1946/47. évi költség- vetésének szükséglete ...................... 223,674.848 Ft fe dezete.............................. 223,674.848 « hi ánya .................... — En nélfogva további zárolásra nem volt szükség. A polgármester a 60.333/1947—VI. sz. rendeletével a dologi kiadások 10%-os zárolását feloldotta. A költségvetés nem gyakorlati tapasztalatok alapján készült, ezért sem a bevételi, sem a kiadási oldalon nem felelt meg a tényleges eredményeknek és szükségleteknek. Gyakorlatilag úgy a bevételek, mint a kiadások messze meghaladták az előirányzatokat. Érthető ilyen körülmények között, hogy igen sok költségvetési előirányzatnál póthitelre volt szükség. A póthiteligénylés annyira tömeges volt, hogy indokolttá tette pótköltségvetés készítését. A polgármester ezért 60.200/1947—VI. sz. rendéletével pótköltségvetés készítését rendelte el. A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1947 március 21-én 398,151.278 Ft kiadással és ugyanannyi bevétellel elfogadta a székesfőváros községi háztartásának pótköltségvetését. A pótköltségvetés a költségvetéssel összehasonlítva kereken 174 millió Ft többletet mutat. 103
