Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
Az elmúlt félévben az állampolgársági és illetőségi ügycsoportban az 1946. év második feléhez viszonyítva változás nem történt. Az illetőségi és állampolgársági kérelmek tárgyalásával párhuzamosan folyik az újonnan felállított nyilvántartó kiépítése, mely jelenleg 7500 személy állampolgársági és illetőségi adatait tartalmazza. A háborús cselekmények folytán megsemmisült anyakönyvi másodpéldányok pótlását a belügyminiszter rendeletére az ügyosztály felügyelete alatt az anyakönyvvezetőségek megkezdték. A sajtórendészet kiépítése és a nyomdák nyilvántartásba vétele folyamatban van. Az időszaki lapok kiadóinak a sajtótörvény alapján tett bejelentései és a kormányhatóságilag engedé-' lyezett nyomdák tekintetében az ügyosztály ellátta a sajtótörvényben előírt rendészeti feladatát. A belügyminiszter által feloszlatott egyesületek közül 80 egyesület felszámolását intézték el, egy egyesületben tartott az ügyosztály vizsgálatot. A belügyminiszter rendeletére a törvény- hatósági bizottsági póttagok részére a pártok útján 1200 darab megbízólevelet adott ki az ügyosztály. Polgármesteri V. (Közlekedési) ügyosztály. A nagyváros életében mindig igen nagy szerep jut a közlekedésnek. Különösen jelentőssé vált Budapesten a felszabadulás után a közlekedés gyors és kielégítő módon való helyreállítása, hogy az ostromsujtotta városban az élet újra meginduljon. Ennek a feladatnak a közlekedési ügyosztály irányítása mellett a székesfőváros érdekkörébe tartozó közlekedési vállalatok megfeleltek és elismerésre méltó teljesítménnyel hozzájárultak ahhoz, hogy a romokon az új élet kisarjadjon. Az 1945. évben végzett rohammunkák és ideiglenes megoldások helyett az 1946-ban már nagyobb átfogó programok alapján a végleges helyreállításoknak kellett volna megindulniok. Ezt nagymértékben megakadályozta a világszerte egyedülálló mértékben tombolt infláció. Az infláció nyomta rá bélyegét az ügyosztály 1946. első félévi működésére is. A közlekedési vállalatok alkalmazottainak illetményét újból és újból meg kellett állapítani, a munkaberek emelése és az általános drágulás következtében a közlekedési vállalatok díjszabásának megváltoztatása iránt is újból és újból intézkedni kellett. Annak ellenére, hogy az 1946. évben a stabilizáció elkövetkeztéig 30 ízben kellett a tarifát felemelni, a közlekedési vállalatok bevételei jóformán semmivé zsugorodtak össze és így az újjáépítés üteme lelassult, sőt még a legszükségesebb karbantartási munkálatok elvégzése is a legnagyobb nehézségeket okozta. Minthogy az infláció alatt a viteldíjak emelése nem tudott lépést tartani a pénzromlási folyamattal, az ügyosztály több ízben fordult a kormányhatósághoz, hogy a BSzKRt részére megfelelő összegű államsegélyt vagy kölcsönt biztosítson. Az ügyosztálynak a közlekedési vállalatok viteldíjszabásával kapcsolatos és már fentemiített munkásságán kívül figyelmet érdemelnek azok az Intézkedések és előterjesztések, amelyeket a stabilizáció bevezetése után a ma fennálló viteldíjrendszer kialakítása körül tett. Ezek között említésreméltó az augusztus l-ével megállapított viteldíjak általános csökkentése, a vonaljegy bevezetése és az azzal való utazási korlátozások megszűntetése, a dolgozók hetijegyével való utazás feltételeinek kedvezőbb módosítása és a BSzKRt teherszállítási díjának csökkentése. A villamosközlekedés fokozatos megjavítása érdekében különösen a hidak megépítésével és azokon a forgalom megnyitásával kapcsolatban számos menetrendi intézkedést léptettek életbe, amelyek az utazóközönség jogos közlekedési igényeit a lehetőség szerinti legnagyobb mértékben kielégítették. Különös súlyt helyeztek az autobuszforgalom mielőbbi megindítására is. Sajnos, a közlekedési vállalatokat ezen a téren érte a legnagyobb kár, mert a székes- fővárosi autóbuszüzem 300-on felüli kocsiparkja a háborús behatások következtében részben elpusztult, részben pedig nyugatra vitték. Az autobuszhálózat mielőbbi kiépítése érdekében több ízben tettek előterjesztést ezeknek az autóbuszoknak és egyéb BSzKRt vagyontárgyaknak nyugatról történő soronkívüli hazahozatalára. A helyreállított roncskocsikkal és a szórványosan hazaérkezett autóbuszokkal az autobuszforgalom megindult olyannyira, hogy 1946. év végén az autóbuszüzem már 10 viszonylatban 43.600 m vonalhosszon tartott fenn forgalmat. Igen jelentős munkát végzett az ügyosztály az elmúlt év folyamán műszaki vonatkozásban is. Közreműködött az új villamosvégállomások terveinek elkészítésében, számtalan esetben tartott helyszíni eljárást műszaki és műtanrendőri bejárást és adott a létesítendő vasúti berendezések építésére építési engedélyt. Az ügyosztály tervei alapján készült el a Szt. Gellért-tér forgalmának rendezése. A legjelentősebb forgalmi keresztezésekben újrendszerű forgalomirányító jelzőberendezéseket állított fel. Az 1946. év tavaszán újra megjelentek a taxik a főváros utcáin. Ebben az időben számuk jelentéktelen volt. Az év végén számuk erősen emelkedett, úgy hogy 500-nál több taxi és 100-ná! több bérautó állott már az azokat igénybevenni kívánó közönség rendelkezésére. Igen nagy volt azoknak a száma, akik a taxira vagy bérautóra engedélyokiratot kértek. Ezeket a kérvényeket előzetes hozzájárulás végett a közlekedésügyi miniszterhez kellett felterjeszteni s az engedélyokiratot csak a miniszter hozzájárulása után adhatták ki, amennyiben a kérvényező az egyéb törvényes feltételeket igazolta. Tekintettel az ilyen kérelmek nagy számára, ezeknek elintézése is jelentős feladatot jelentett az ügyosztály részére. A dunai rakodópart kezeiül
