Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
sorozat. Ez az ostrom következtében teljesen megsemmisült, úgyhogy azokat az ügyosztály az Állami nyomda, illetve a 9. számú Földmérési Felügyelőség közbenjöttével újrakészítette. A teleknyilvántartási lapok újrakészítése. A teleknyilvántartás alapja egy a helyrajzi számok sorrendjében rendezett adatnyilvántartás, amely tartalmazza a telekkönyvi és nyilvántartási adatokat, a beépítési módra a telket érintő szabályozásra, valamint a telekre, vagy az azokon létesített épületekre vonatkozó hatósági engedélyeket, kötelezettségeket és korlátozásokat. A nyilvántartási könyvek az ostrom alatt megsemmisültek. Az új nyilvántartás kartoték-rendszerben készül. Az adatok legnagyobb része a telekkönyvi hivatalban beszerezhető. Ezért a kartoték-lapok felfektetését és a telekkönyvi betétek és a telekkönyvi irattár anyagából megszerezhető adatok rávezetését a telekkönyvi hivatalok helyiségeiben működő csoportok végzik. Az új kartoték-rendszerű nyilvántartás előreláthatóan 1947. év végére fog teljesen elkészülni. Telekrendezés. A telekfelosztasok, szabályozások, határrendezések, telekegyesítések és kisajátítások terveinek elkészítése, a teleknyilvántartás és térképtár megsemmisülése folytán nehézségekbe ütközik. A telkek jelenlegi telekkönyvi állapotának, továbbá a telkeket érintő városrendezési tervek, valamint a térrajzok elkészítéséhez szükséges nyilvántartási szelvények felkutatása céljából esetenként a telekkönyvi hivatalnál, az Állami Földmérési Felügyelőség fővárosi nyilvántartásánál és a Közmunkák Tanácsánál kell eljárni. A pesti oldalon, valamint Budának azon a részén, ahol a városfelmérés még nem történt meg, illetőleg nem fejeződött be <a XII. kerületnek egy része és a XI. kerület), az 1867—74. évi felmérés üvegszelvényei nyújtanak legtöbb esetben kiindulási alapot. Ezek az üvegszelvények az ostrom ideje‘alatt a Bazilika pincéjében megmaradtak ugyan, azonban elavultságuk és rongáltságuk miatt'sok esetben alig használhatók. E csoportra a földbirtokreform Budapest területén való végrehajtásávakkapcsolatban úriási feladat vár, mert a közeljövőben a meginduló házhelyhez juttatás céljára — az előzetes értesülések szerint — mintegy 10.000 új házhely (parcella) kialakítására lesz szükség. Kitűzés. A telekrendezéseknél említett nehézségek fokozott mértékben, különösen a pesti részen jelentkeznek, mert ott városfelmérési adatok még egyáltalán nem állanak rendelkezésre. Hozzájárul ehhez még a magassági adatok beszerzése a Közmunkák Tanácsánál, vagy a polgár- mesteri II. ügyosztálynál. Az 1946. évben 154 telek kitűzése történt meg. Ingatlanok szerzése és elidegenítése. Az ügyosztály az alábbi nagyobb ügyekkel foglalkozott: A Budapesti Földigénylő Bizottság részére elkészítette a székesfőváros ingatlanainak részletes jegyzékét, annak megjelölésével, hogy egyes ingatlanok milyen közérdekű célt szolgálnak. A Földigénylő Bizottság által már meghirdetett igénybevenni és felosztani szándékolt ingatlanok, továbbá az Elhagyott Javak Kormánybiztossága adatai alapján az elhagyott ingatlanokról térképet készített és kérte, hogy azokat az ingatlanokat, amelyek utcanyitás, telekrendezés, vagy valamilyen közcélú intézmény elhelyezése érdekében szükségesek az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a székesfővárosnak engedje át. A földreform végrehajtásával kapcsolatban mód nyílik arra is, hogy a székesfőváros közérdekű szociális intézményei céljaira ingatlanokat szerezzen. Ezért az egyes ügyosztályok és intézmények erre vonatkozó jelentése alapján összeállította ezeknek igényléseit és azt a Földigénylő Bizottságnak azzal a kéréssel küldötte meg, hogy a megnevezett célokra szükséges ingatlanokat a lehetőség határáin belül a székesfőyáros rendelkezésére bocsássa. A székesfővárosi telkek és közforgalomnak még át nem adott közterületek bérleti díját és használati díját 1946 március 1-től kezdődőleg adópengőben, majd 1946 augusztustól forintban állapították meg. Az inflációs időben 80 tételben 28.000 négyszögöl területet ipari bérlet céljára átlag 21.000 adópengős egységáron és 280 tételben mintegy 240 magyar hold területet mezőgazdasági célra holdanként átlag 840.000 adópengőért adtak bérbe. 1946 augusztus 1. után pedig 1500 tételben mintegy 1,700.000 négyzetöl székesfővárosi terület bérét állapították meg forintértékben. A Budapesti Földjgénylő Bizottság működésével kapcsolatban a székesfőváros részéről szükséges munkálatokat végezte, a székesfőváros közérdekű céljaira megfelelő területek biztosítása érdekében. Ezek a munkálatok a Duna jobbparti részen (Budán) befejezést nyertek. Felterjesztést intézett a magyar honvédelmi, illetve pénzügyminiszter úrhoz a Vérmező területének a székesfőváros tulajdonába való átadása érdekében. Felterjesztést intézett a magyar honvédelmi miniszterhez a és Kisrákosi katonai gyakorlóterek megszüntetése, illetve ezeknek a területeknek a székesfőváros rendelkezésére való visszabocsátása tárgyában. Előterjesztést tett a X. kerület, Liget-telki dűlőben fekvő 39206/9. hrsz. székesfővárosi ingatlannak a Magyar Lovaregylet számára 1975 december 15-ig való folytatólagos használatba- adása tárgyában. Előterjesztést tett a IX. kerület, Illatos-út mentén fekvő 38236/2. hrsz. székesfővárosi ingatlan 2000 négyszögöl nagyságú részének a Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt. számára gyárüzemi célra, 1985 október 31-ig való bérbeadása tárgyában. Budapesti Hivatali Útmutató — 7 97
