Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége

Felterjesztést intézett a földművelésügyi miniszter úrhoz a F. É. B. E. Evangélikus Diakonissza Egyesület részére kórház létesítése céljára szolgáló 8000 négyszögöles területnek az erdó'területbó'l való kihasítása tárgyában. Az újjáépítéshez szükséges homokmennyiség további biztosítása érdekében engedélyeket adott a város különböző helyein a székesfőváros tulajdonában lévő területeken homok kiter­melésére. Ezeknek az engedélyeknek a révén az újjáépítés során már felhasznált és a jövőben felhasználható homokmennyiség összesen mintegy "150.000 m3-re emelkedett. Utca- és házszámnyilvántartás. Az utcák elnevezése a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörébe tartozik. A gyakorlati keresztülvitele azonban a főváros feladata. Az Építésügyi Szabályzat 356. §-a szerint minden ingatlantulajdonos köteles házszám- és hrsz. táblát kifüg­geszteni, melyeknek alakját a Közmunka Tanács állapítja meg. Utcaátnevezés, vagy átszámozás esetén a számtáblák költsége a székesfővárost terheli. Az utca- és házszámjegyzékeket tartalmazó nyilvántartási könyvek teljesen elpusztultak. Ezek pótlása egyik alapvető feladata a telek­nyilvántartás újrakészítésének. A munkálatot az ügyosztály úgy végezte, hogy a tűzoltóságnál megmaradt régi utcajegyzékeket és a beszerezhető rendőrségi jegyzékeket alapul véve, az ide­vágó határozatok felkutatása és az így beszerzett adatoknak az 1 : 5000 térképszelvényekkel való egybevetése után készítette el az új nyilvántartási jegyzékeket. Ez a munka körülbelül 2200 utca jegyzékének elkészítését jelentette és körülbelül 40.000 telek helyrajzi számának és a hozzátartozó házszámnak megállapítását tette szükségessé. Hivatalos helyszínrajzok. A hivatalos helyszínrajzok a telkek és közvetlen környéküknek térképét, a telekhatárvonalainak hosszúságát, a jóváhagyott, vagy tervezett szabályozásokat a kiépítési módot és egyéb, a telekre vonatkozó és a telkek beépítésénél tekintetbe jövő nyilván­tartási adatokat tartalmazzák. A helyszínrajzok készítése a nyilvántartási adatok pusztulása folytán rendkívül sok utánjárással jár. A szabályozási adatokat részben a Közmunkák Tanácsá­nál, részben a telekkönyvi hivatalban fennmaradt térrajzokból, vagy az Állami Földmérési Felügyelőség adatai alapján kell rekonstruálni. Az 1946. év folyamán kiadott helyszínrajzok száma : 2340 darab. Városmérés. Budapest ostroma alatt a polgármesteri III. ügyosztály kezelésében levő mindazok a műszaki adatok (térképek, teleknyilvántartási könyvek, szabályozási vonalak adatait tartalmazó térrajzok és koordináta-jegyzékek stb.), amelyek nélkül az építkezési és telekforgalmi ügyeket nem lehet elintézni, a központi városháza épületében úgyszólván teljesen elpusztultak. Az 1932-ben megkezdett és a budai oldalon részleteiben is igen nagy mértékben előrehaladt új városmérés műszaki anyagát a háború következtében komolyabb kár nem érte. A felmérési adatok hiánytalanul és sértetlenül megmaradtak, ugyancsak megmaradtak a főváros tulajdonát képező mérnöki műszerek is. A főváros területének azon a részén, ahol a városmérés már elkészült, a polgármesteri III. ügyosztály ügykörébe tartozó feladatokat és az új teleknyilvántartás fel­állítását azonnal meg lehet oldani. Hogy a már rendelkezésre álló mérési eredmények értéküket ne veszítsék és hogy a polgár- mesteri III. ügyosztály a főváros egész területén el tudja végezni a szabályozásokkal, telek­forgalmi ügyekkel kapcsolatos teendőket, a polgármester elrendelte a városmérési munkálatok legnagyobb erővel való folytatását. A Városmérési Kirendeltség az elvégzendő feladatokra munka­tervet dolgozott ki, amelynek megfelelően az alappontsűrítést befejezte, úgyhogy 1947. évre csak a részletmérések folytatása maradt. A részletméréseket ezután gyorsított eljárással úgy végzi, hogy csak az utcavonalak bemérése történik meg (tömbmérés) és ezeken csak a telek sarokpontok kerülnek bemérésre. Tehát egyelőre a telkek és az épületek teljes bemérését elhagyják annak a célnak az érdekében, hogy minél előbb olyan hálózatot kapjanak, amelynek alapján már bármelyik telek pontos felmérése, valamint a szabályozási vonalak kijelölése bármikor eszközölhető. Ez a munka már csaknem teljesen befejeződött. Ezzel egyidejűleg megindult a budai oldalon a háború következtében megszakított teljes — minden telekre kiterjedő — víz­szintes részletmérés és a magassági részletmérés folytatása is. A munkaterv nemcsak az év végéig elvégzendő feladatokat jelöli meg, hanem hétről-hétre megszabja az egyes munkafázisok előre­haladását is. A felmerült különféle nehézségek ellenére a munkálatok tervszerűen haladnak. Ennek megfelelően 1946-ban a városmérés 8-2%-kal haladt előre. A múltban a városmérés éven- kint átlag 4—5%-kai haladt előre. Ilyen munkaütem és az elvégzendő munkák megfelelő csopor­tosítása mellett 1947. év végére a főváros felmérése annyira előrehalad, hogy a rendelkezésre álló mérési eredményekei^s az ezek alapján készült térképeket a polgármesteri III. ügyosztály az ügykörébe tartozó feláratok megoldásánál a főváros egész területén használni tudja. A munká­latok nagyrészét a Városmérési Kirendeltség magánmérnökökkel végezteti. * Az elmúlt félévben az ügyosztály munkakörébe tartozó feladatok szaporodtak. Ezek közül különösen a romház-kérdés rendezésével kapcsolatos ügykör ellátása, a tetőhelyreállításokkal, valamint az életveszélyes és súlyosan sérült épületekkel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása érdemel említést. 98

Next

/
Thumbnails
Contents