Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
A korszerű épületszerkezetek és építőanyagok nemcsak az építészet, de a gépészet, a vegyészet, a geológia és a fizika körébe is tartoznak, ezért e sokágú szakkérdések tanulmányozását az ügyosztály különböző szakos mérnökelőadói között osztották ki. Ezek közé tartoznak a külföldi városok toronyháztörvényei, a hő- és hangszigetelés, az olajtárolók és olajfűtésű központi fűtőberendezések, a hézagmentes padlók, a vízszigetelés, az épületburkolóanyagok, az építőiparban használatos műanyagok és könnyűfémek. Idetartozik : az ügyosztály keretében egy építőanyaglaboratórium felállítása, nemkülönben az Anyagvizsgáló Intézetnek az ügyosztály működésébe való fokozott bevonása. A toronyházak levegőszabályozása, gépkocsiszínek, a benzinkútállomások, parkolóhelyek és a toronyház tűzrendészeti előírásain kívül, a kivilágított város esti városképével kapcsolatban a különböző színű fényreklámok, színharmóniáknak vizsgálatával, illetve a közlekedést zavaró, vagy szemet bántó fényreklámok műszaki és jogi szabályozásával is foglalkoznak. A főváros altalajviszonyainak vizsgálata. Az ügyosztály munkájának újjászervezése során megkezdték az Építésügyi Szabályzat eddig végre nem hajtott részeinek szakszerű bevezetését. Ezek között első helyet foglal el Budapest altalajának építkezés szempontjából való részletes feltárása. Ehhez összegyűjtötték a főváros altalajára vonatkozó adatokat, régi és új geológiai térképeket, szakkönyveket, talajszelvényeket és minden adatot, ami a városföldrajzzal kapcsolatos. Az,általános talajtérkép, a felső homoktakaróvastagság — hydrológiai viszonyok, a tőzegek — taíajvizes és mély területek térképeinek összeállítása útján szerzett, tapasztalatokat nemcsak városrendezési tervek elkészítésénél fogják felhasználni, hanem ezek alapján javaslatokat készítenek mély területek rendezésére, egyes városrészek talajvizeinek iecsapolására, az árteres területek szeméttel, épülettörmelékkel és földdel való feltöltésére. A vízállásfigyelő kutak adatainak kiértékelésével a talajvízállás legkisebb és legmagasabb szintje megállapítását egy-egy helyre vonatkoztatva megindították. A térképek elkészítése mellett gyakorlatilag jól használható talajminőség és talajvíznyilvántartót állítottak fel. Városrendezés. Az ügyosztály városrendezési csoportjának munkáját az ostrom pusztításai rendkívül nagymértékben megnehezítették. Valamennyi nyilvántartási szelvény és szabályozási terv megsemmisült, így a munka legnélkülözhetetlenebb alapja hiányzik. Első feladat tehát nem lehetett más, mint valamiképen újra megalkotni az elpusztult alaptérképeket. Ezért mindenekelőtt a társhivataloknál (Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Állami Térképészeti Hivatal, Felmérési Felügyelőség) igyekeztek az ott esetleg megmentett adatokat, szelvényeket és terveket felkutatni, hogy ezek felhasználásával kíséreljék meg a nélkülözhetetlen alapot rekonstruálni. Ez a munka természetesen — bármilyen nagy is — nem reprezentatív. Minthogy azonban ha látszólag inproduktiv is, gyakorlatilag mégis elengedhetetlen, ennélfogva jelentős eredménynek kell tekinteni, hogy a több mint 500 szelvényből ájló sorozat már elkészült. Az újjáépítési és helyre- állítási munkák megindulása folytán az ügyosztály és ezzel egyben a városrendezési csoport napi és folyó ügyforgalma is mindinkább megnövekedett. Egyre több és újabb városépítési probléma merült fel, az újszerű városrendezési lehetőségek pedig mind nyilvánvalóbbakká váltak. Ezek megoldása tekintetében a dolgok természeténél fogva eleinte csak aktaszerűen (építési engedélyek, véleményezések) vagy az értekezleteken élőszóval előadott javaslatok formájában (hídkérdések, kisebb szabályozási ügyek stb.) foglaltak állást. Az ügyosztály azonban nem elégedhetett meg az ellenőri, vagy irányító szereppel, a köz érdekében kezdeményezést kellett a maga számára biztosítani. Minthogy azonban.ugyanez a kezdeményezési törekvése a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is megvolt, különösen pedig mivel e tekintetben a Tanács lehetőségei sokkal kedvezőbbek is — ugyancsak a köz érdekében — észszerűbbnek és célravezetőbbnek látszott a kezdeményezést és általában a városfejlesztési és a város újjáépítésére irányuló tevékenységet a Tanáccsal a lehető legszorosabban kollaborálva végezni. Ez az együttműködés teljes mértékben bevált és ennek során készült el Budapest újjáépítésének az az irányelve, mely elengedhetetlen alapja lesz a részletes szabályozási és rendezési terveknek, az építkezések minden vonatkozásában érvényre juttatva az egységes koncepciót. így készült el Nagy-Budapest városfejlesztési programja, amely telepítési és területfelhasználási, továbbá a forgalmi úthálózat főváza, valamint a vasúti és gyorsvasúti hálózat terve. Az ügyosztály konkrét feladatokkal csak abban az esetben foglalkozik, ha azok témájának aktualitása ezt szükségessé teszi. így dolgoztak ki többek között szabályozási és beépítési terveket Óbuda belső része, a Víziváros, Tabán és ezzel együtt a Gellért fürdőközpont rendezésére, továbbá az északi fürdőcsoport korszerű megoldása. Terveket dolgoztak még ki a Vérmező feltöltésével és a Várhegy nyugati lejtőjének szabályozásával kapcsolatban. Új építkezések előkészítése. Az új építkezések előkészítésének, az épületek felszerelései előregyártásának biztosítása céljából a Fővárosi Közmunkák Tanácsával megbeszéléseket folytattak. A nagyobb lakótelepek elhelyezésére szóbajöhető^fővárosi tulajdonban levő területek közül úgy városfejlesztési szempontokból, mint a közművek költségei alapján elsősorban a Magdolnavárosi úgynevezett Krausz—Mayer-féle telkek és a Szabadság-hídtól délre a közraktárak területe vehető számításba. Erre a két területre a székesfőváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa közösen írtak ki tervpályázatot. A Magdolnavárosi területre alacsony épületek, a Dunaparton pedig magas házak tervezése volt a pályázat tárgya. 96
