Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége

Általános tudnivalók és építészeti elbírálás. Statikai elbírálás. Gépészeti elbírálás. Talajtan, épületalapozás.

Az Építésügyi Szabályzat könnyebb áttekintése céljából a Szabályzat alapján táblázatos összefoglalás készült, amelyet kiegészített a városrendezési törvény és más, az ügyosztály ügykörébe tartozó rendelkezések és adatok ismertetése. Az év folyamán kiadott építési engedélyek száma : 430.

Tervtár. Az engedélyezett építkezések tervei, az engedélyező határozatok másolatai és használati (lakhatási) engedélyek az ügyosztály tervtárába kerülnek, ahol szigorú levéltári kezelésben őriztetnek. A tervek a tervtárban az ügyfelek által megtekinthetők. A tervtár a felek részére a vonatkozó szabályrendeletnek megfelelő díjszabás szerinti összegnek az ügyosztályi pénztárnál való befizetése ellenében a tervekről ceruza-, tus-, vagy színezett másolatokat ad ki, vagy fotómásolatokat készíttet soronkíviil »hiteles másolatokat« is készit. vagy az ilyen célból benyújtott terveket a tervtárban őrzött tervekkel történt egyeztetés után hitelesítő záradékkal látja el. Az év folyamán kiadtak 254 tervmásolatot és hitelesítettek 73 darab tervet. Az épülethelyreállításokkal kapcsolatban a tervtár munkája rendkívül megnövekedett, mert a régi építési tervek a háztulajdonosoknál nagyrészt elvesztek és az egyetlen hely, ahol adatok nyerhetők, az ügyosztály tervtára. A tervtárat az ostrom előtt a Szent István bazilika pincéjében helyezték el és így nem pusztult el.

A korszerű épületszerkezetek tanulmányozása. A modern építészeti formák elterjedésével újfajta építőanyagok és szerkezetek jelentek meg. Ezekkel egyidőben megindult az építőipar nagyarányú gépesítése. Az egyre mechanizálódó épületeknél a tégla helyét a jobb és olcsóbb építőanyagok, a könnyűfémek, a műanyagok veszik át. Ezeknek a tanulmányozására a technikai haladással való lépéstartás céljából az ügyosztály kiégett könyvtárát a legjobb szakkönyvekkel pótolták. Az 1937. VI. te. az építési engedélyek kiadását a polgármesterre bízza. Ezért a jelen állapotnak a Fővárosi Közmunkák Tanácsa előzetes elvi hozzájárulása jogának rövid időn belüli megszűnésével számolva a polgármesteri hatáskörben az építkezések engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos szakkérdések rendszeres tanulmányozását megkezdték.

A korszerű épületszerkezetek és építőanyagok nemcsak az építészet, de a gépészet, a vegyészet, a geológia és a fizika körébe is tartoznak, ezért e sokágú szakkérdések tanulmányozását az ügyosztály különböző szakos mérnökelőadói között osztották ki. Ezek közé tartoznak a külföldi városok toronyháztörvényei, a hő- és hangszigetelés, az olajtárolók és olajfűtésű központi fűtő- berendezések, a hézagmentes padlók, a vízszigetelés, az épületburkolóanyagok, az építőiparban használatos műanyagok és könnyűfémek. Idetartozik : az ügyosztály keretében egy építőanyaglaboratórium felállítása, nemkülönben az Anyagvizsgáló Intézetnek az ügyosztály működésébe való fokozott bevonása. A toronyházak levegőszabályozása, gépkocsiszínek, a benzinkút- állomások, parkolóhelyek és a toronyház tűzrendészeti előírásain kívül, a kivilágított város esti városképével kapcsolatban a különböző színű fényreklámok, színharmóniáknak vizsgálatával, illetve a közlekedést zavaró, vagy szemet bántó fényreklámok műszaki és jogi szabályozásával is foglalkoznak.

A főváros altalajviszonyainak vizsgálata. Az ügyosztály munkájának újjászervezése során megkezdték az Építésügyi Szabályzat eddig végre nem hajtott részeinek szakszerű bevezetését. Ezek között első helyet foglal el Budapest altalajának építkezés szempontjából való részletes jeltárása. Ehhez összegyűjtötték a főváros altalajára vonatkozó adatokat, régi és új geológiai térképeket, szakkönyveket, talajszelvényeket és minden adatot, ami a városföldrajzzal kapcsolatos. Az általános talajtérkép, a felső homoktakaróvastagság — hydrológiai viszonyok, a tőzegek — talajvizes és mély területek térképeinek összeállítása útján szerzett tapasztalatokat nemcsak városrendezési tervek elkészítésénél fogják felhasználni, hanem ezek alapján javaslatokat készítenek mély területek rendezésére, egyes városrészek talajvizeinek lecsapolására, az árteres területek szeméttel, épülettörmelékkel és földdel való feltöltésére. A vízállásfigyelő kutak adatainak kiértékelésével a talajvízállás legkisebb és legmagasabb szintje megállapítását egy-egy helyre vonatkoztatva megindították. A térképek elkészítése mellett gyakorlatilag jól használható talajminőség és talajvíznyilvántartót állítottak fel.

Városrendezés. Az ügyosztály városrendezési csoportjának munkáját az ostrom pusztításai rendkívül nagymértékben megnehezítették. Valamennyi nyilvántartási szelvény és szabályozási terv megsemmisült, így a munka legnélkülözhetetlenebb alapja hiányzik. Első feladat tehát nem lehetett más, mint valamiképen újra megalkotni az elpusztult alaptérképeket. Ezért mindenekelőtt a társhivataloknál (Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Állami Térképészeti Hivatal, Felmérési Felügyelőség) igyekeztek az ott esetleg megmentett adatokat, szelvényeket és terveket felkutatni, hogy ezek felhasználásával kíséreljék meg a nélkülözhetetlen alapot rekonstruálni. Ez a munka természetesen — bármily nagy is — nem reprezentatív. Minthogy azonban ha látszólag inproduktiv is, gyakorlatilag mégis elengedhetetlen, ennélfogva jelentős eredménynek kell tekinteni, hogy a csaknem 500 szelvényből álló sorozatból eddig mintegy 120 szelvény reambulálása már elkészült. Az újjáépítési és helyreállítási munkák megindulása folytán az ügyosztály és ezzel egyben a városrendezési csoport napi és folyó ügyforgalma is mind79-