Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
inkább megnövekedett. Egyre több és újabb városépítési probléma merült fel, az újszerű város- rendezési lehetőségek pedig mind nyilvánvalóbbakká váltak. Ezek megoldása tekintetében a dolgok természeténél fogva eleinte csak aktaszerűen (építési engedélyek, véleményezések) vagy az értekezleteken élőszóval előadott javaslatok formájában (hídkérdések, kisebb szabályozási ügyek stb.) foglaltak állást. Az ügyosztály azonban nem elégedhetett meg az ellenőri, vagy irányító szereppel, a köz érdekében kezdeményezést kellett a maga számára biztosítani. Minthogy azonban ugyanez a kezdeményezési törekvése a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is megvolt, különösen pedig mivel e tekintetben a Tanács lehetőségei sokkal kedvezőbbek is -— ugyancsak a köz érdekében — észszerűbbnek és célravezetőbbnek látszott a kezdeményezést és általában a városfejlesztési és a város újjáépítésére irányuló tevékenységet a Tanáccsal a lehető legszorosabban kollaborálva végezni. Ez az együttműködés teljes mértékben bevált és ennek során készül el Budapest újjáépítésének az az irányelve, mely elengedhetetlen alapja lesz a részletes szabályozási és rendezési terveknek, az építkezések minden vonatkozásában érvényre jutattva az egységes koncepciót. így készült el Nagy-Budapest telepítési és területfelhasználási terve, továbbá a forgalmi úthálózat főváza, valamint a vasúti és gyorsvasúti hálózat terve. Ezek a tervek a főváros végleges álláspontjának kialakítása céljából értekezleten megvitatandó. Az ügyosztály konkrét feladatokkal csak abban az esetben foglalkozik, ha azok témájá- ’ nak aktualitása ezt szükségessé teszi. így dolgoztak ki többek között szabályozási és beépítési terveket a Magdolna-városban, a X. kerületben és a Ferenc József-rakparton létesítendő lakótelepekre. Tanulmányozták továbbá az elavult és súlyosan sérült háztömbök újjáépítési lehetőségét. A Tanáccsal, valamint a főváros idegenforgalmi és fürdőügyi illetékes szerveinek vezetőjével folytatott megbeszélések alapján dolgozták ki a tabáni fürdőközpont általános rendezési tervét. Hozzáfogtak Óbuda részletes rendezési tervének kidolgozásához, mely tervezet egyben fel fogja ölelni a budai fürdők északi csoportjának és ezek környékének korszerű rendezését is. Terveket dolgoztak ki a Márvány-utca és Mészáros-utca kapcsolatának megjavítására, a Lágymányos egy részének rendezésére és beépítésére, az Állat- és Növénykert Budán való új elhelyezésére. Új építkezések előkészítése. Az új építkezések előkészítésének, az épületek felszerelései előregyártásának biztosítása céljából a Fővárosi Közmunkák Tanácsával megbeszéléseket folytattak. A nagyobb lakótelepek elhelyezésére szóbajöhető fővárosi tulajdonban levő területek közül úgy városfejlesztési szempontokból, mint a közművek költségei alapján elsősorban a Magdolnavárosi úgynevezett Krausz—Mayer-féle telkek és a Ferenc József-hídtól délre a közraktárak területe vehető számításba. Erre a két területre a székesfőváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa közösen írtak ki tervpályázatot. A Magdolnavárosi területre alacsony épületek, a Dunaparton pedig magas házak tervezése volt a pályázat tárgya. Újjáépítési ötletpályázat. A hadműveletek következtében súlyosan sérült főváros újjáépítésére az ügyosztály ötletpályázatot írt ki. A pályázat célja az volt, hogy az egész főváros, egyes súlyosabban sérült, vagy elavult városrészeinek újjárendezésére, újjáépítésére ötleteket, terveket szerezzen be és ezek felhasználásával készítse el a főváros esetleg Nagy-Budapest általános és részletes városfejlesztési programját, illetve városrendezési terveit. Az ötletpályázatra 87 pályamű érkezett be, amelyek számos felhasználható ötletet és tervet tartalmaznak. A tervek elbírálása és a pályadíjak kiadása megtörtént s az anyagot az ügyosztály vette át abból a célból, hogy azt a városrendezési tervekhez való felhasználhatás szempontjai szerint feldolgozza, továbbá, hogy azt könyv formájában való kiadásra összeállítsa. A székesfőváros teleknyilvántartási szelvényeinek újrakészítése. A székesfőváros teleknyilvántartásának alapja : a 485 darab szelvényből álló 1 : 1440, illetve 1 : 720 léptékű térképszelvénysorozat. Ez az ostrom következtében teljesen megsemmisült, úgyhogy azokat az ügyosztály az Állami nyomda, illetve a 9. számú Földmérési Felügyelőség közbejöttével újrakészíti, illetve nyomtatja. A teleknyilvántartási lapok újrakészítése. A teleknyilvántartás alapja egy a helyrajzi számok sorrendjében rendezett adatnyilvántartás, amely tartalmazza a telekkönyvi és nyilvántartási adatokat, a beépítési módra a telket érintő szabályozásra, valamint a telekre, vagy az azokon létesített épületekre vonatkozó hatósági engedélyeket, kötelezettségeket és korlátozásokat. A nyilvántartási könyvek az ostrom alatt megsemmisültek. Az új nyilvántartás kartoték-rendszerben készül. Az adatok legnagyobb része a telekkönyvi hivatalban beszerezhető. Ezért a kartoték-lapok felfektetését és a telekkönyvi betétek és a telekkönyvi irattár anyagából megszerezhető adatok rávezetését a telekkönyvi hivatalok helyiségeiben működő csoportok végzik. Az új kartoték-rendszerű nyilvántartás előreláthatóan 1946. év végére fog teljesen elkészülni. Telekrendezés. A telekfe!osz;tások, szabályozások, határrendezések, telekegyesítések és kisajátítások terveinek elkészítése, a teleknyilvántartás és térképtár megsemmisülése folytán nehézségekbe ütközik. A telkek jelenlegi telekkönyvi állapotának, továbbá a telkeket érintő városrendezési tervek, valamint a térrajzok elkészítéséhez szükséges nyilvántartási szelvények felkutatása céljából esetenként a telekkönyvi hivatalnál, az Állami Földmérési Felügyelőség fővárosi nyilvántartásánál, és a Közmunkák Tanácsánál kell eljárni. A pesti oldalon, valamint Budának azon a részén, ahol a városfelmérés még nem történt meg, illetőleg nem fejeződött be 80
