Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége

■családi pótlékban, mint a havi fizetéses alkalmazottak. Az alkalmazottak részére a BSzKRt villamosvonalain 50%-os kedvezményt biztosítottak. A közigazgatásnál alkalmazott 1248 tiszteletdíjas közül az elmúlt félév alatt állásáról lemondott 60, végleges állásba kinevezést nyert 41 tiszteletdíjas. Az elmúlt félévben 1132 áthelyezés és 893 alkalmazás történt.

A rehabilitációs bizottság ülést tartott 7 alkalommal, amelyekben elutasított 46 kérelmet, helyt adott a kérelemnek 55 esetben Fegyelmi eljárás indult 26 esetben. A Központi városháza távbeszélőközpontjában december hó 31-én a bekapcsolt mellékállomások száma 442, a hat szám- jegyűeké65 volt.

A Székesfőváros Statisztikai Hivatal az elmúlt év alatt fokozatosan megindította az ostrom által félbeszakított adatgyűjtéseit és a hátralékokat feldolgozta. Kiadta »Budapest 1873-tól napjainkig« című zsebkönyvét. Az újra megindított Városi Szemlének három száma jelent meg. A külföld tájékoztatására és a kulturális kapcsolatok felvétele céljából »Budapest számokban« címen angol és orosznyelvű zsebkönyvet állított össze. A város súlyos helyzetének bemutatására. »Budapest közállapotairól az 1945—1946. tél küszöbén« címen jelentést készített, amely négy idegen nyelven kerül nyilvánosságra. Részt vett a hivatal a háborús épület- és magánkárok összeírásában, feldolgozta az ostrom után végrehajtott népösszeírás eredményeit és új adatgyűjtéseket is megszervezett.

A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja a nehézségeket leküzdve, fokozatosan helyreállította szolgáltatásait. A gyógyszerellátás terén mutatkozó rendkívüli nehézségek leküzdésére házigyógyszertár létesítését határozta el. A kórházi ápolás megkönnyítése érdekében magánkórházat létesített, amely egyelőre belgyógyászati osztállyal 91 ággyal szolgálja a tagok érdekeit. Október 15-e óta működik a fogorvosi rendelőben az újonnan létesített fogtechnikai laboratórium.

A házinyomda folytatta megkezdett újjáépítési munkáit. Ennek során a kéziszedő- és stereotypia-osztályt üzemképessé tette, a galvanoplasztikát helyreállította, a kőnyomdai osztályon az autografiai munkák felvételét átszervezte, a kőnyomdai és értéjegynyomó osztály gépei is elérték az ostrom előtti teljesítményüket.

A gondnoki hivatal az oda beosztott ipari szakképzettségű altisztekkel erőteljesen vett részt a helyreállítási munkálatokban. Különösen eredményes munkát végzett az újonnan felállított asztalosműhely a megrongálódott bútorok javítása terén.

Polgárimsteri II. (Üt- és mélyépítési) ügyosztály.

1. Útépítés. A légibombázás és ostrom következtében megsérült útburkolatok helyre- állítása — melyek a háború utolsó évében részint a karbantartási munkák elégtelensége, részint a különleges és túlzott igénybevételek (páncélkocsik, súlyos teherautók, tankok) következtében már erősen le voltak romolva — olyan nagy feladatot jelentett, hogy a rendelkezésre álló arányalanul csekély pénzügyi fedezet, az anyag- és munkáshiány következtében e feladat elvégzése teljesen nem volt lehetséges. Mégis megfeszített munkával a helyreállítási és fenntartási munkálatokat sikerült oly mértékben elvégezni, hogy a székesfőváros úthálózatában ma már súlyosabb természetű, különleges forgalmi akadályt képező rongálódás nincsen. E tevékenység legnagyobb részét a kerületi mérnöki hivatalok végezték a rendelkezésükre bocsátott hitelek terhére. Az ügyosztály csupán az irányítás és felügyelet feladatát látta el. Az ostrom után leromlott úthálózat helyreállítási munkái mellett új utak építésére csak ott kerülhetett sor, ahol azok elkerülhetetlenül szükségesek voltak. így az új dunahidak hozzájáruló útjait kellett megépíteni. Az utak fenntartásával és helyreállításával, valamint az új utak építésével kapcsolatban nagyobb mennyiségű kőanyag beszerzése is szükségessé vált. Bár szállítási nehézségek miatt a beszerzés akadályokba ütközött, a legszükségesebb kőanyagot sikerült biztosítani. Folyamatban van a harci cselekmények következtében megsérült útőrházak helyreállítása is.

2. Csatornázás. A sorozatos légitámadások és a székesfőváros ostroma következtében a csatornahálózatban is igen sok sérülés keletkezett. A bejelentett és vizsgálatokkal megállapított csatornasérülések hossza kereken 2800 fm, melyből az ügyosztály 1945. év végéig 2128 fm-t kijavított. Befejezték a dunai torkolatnál 5 m belméretű Ördögárok főgyűjtőjének a Dunapart és Szent János-tér közötti szakaszára eső javítási munkákat, a XIV. kerületben a Komáromi-úti csatornának Rákospatak alatti bujtatóját építették át és folytatták a Várhegy, Naphegy, Gellérthegy- és Tabán súlyosan sérült csatornahálózatának javítási munkáit. E vállalati úton végzett munkákon kívül a Csatornázási Telep házilagos munkával a város egész területén szétszórtan kisebb javításokat és átépítéseket végzett, melyek közül jelentősebbek a következők : II. kér., Mónus Illés rakpart, XI., kér. Kelenhegyi-út, IV. kér., Eskü-út, V. kér., Eötvös-tér. Az 1945. évre a sérült hálózat 80%-ának javítását irányozták elő, amiből 76%-ot sikerült is megjavítani, tehát csupán 4%-kal maradtak el az előirányzattól. Ennek okát a többszöri munkabéremelés folytán bekövetkezett fedezethiányban kell keresni. Az ostrom következtében rendkívül felszaporodott a csatornákban az iszap mennyisége, mely 9300 m3-re volt becsülhető. Ebből 1945. évben 2800 m3-t emeltek ki. E munkálatokat legnagyobb mértékben a fuvarhiány hátráltatta.