Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

A hivatal céljaira szolgáló és kezelése alatt álló épületek száma 115. A szeméttelep Pestszentlőrinc határában fekszik és a főfuvarteleppel normálnyomtávú vasút köti össze. A szemétszállító vasútnak a fuvartelepen levő pesti végállomásán van a szemétátemelő berendezés, ahol villamosúzemű portál daruk segélyével öntik át a szemetet a lóüzemű szemeteskocsikból a vasúti kocsikba és az úgynevezett alagúti rakodó, amelyen viszont az automobilüzemű szemétfuvarozógépek tartalmát ürítik át a vasúti kocsikba. A köztisztasági hivatal tiszti, altiszti, iparos, soffőr, műhely és rendes munkásszemélyzete ezidőszerint 1500 főből áll. A téli havazások alkalmával ezenfelül a leesett hó mennyiségéhez mérten, rendkívüli munkásokat is alkalmaz a hivatal. A köztisztasági hivatal által rendszeresen tisztogatott és pormentesített utak, utcák, jáidák és Itrtk területe 8,223.039 m2. 1945. évben a főváros területéről a fuvartelep által elszállított szemétmennyiség 208.801 m3, ami 125,280.600 kg. A főváros területéről kifuvaroztunk még 166.240 m3 romot, ami 282,608.000 kg. A vízzel való pormentesítésnél 500.000 m3 vizet használt fel a hivatal. Az 1945—46. év telén leesett hőmennyiség (21 cm hóréteg alapján) 2,164.956 m3 volt. Ennek eltakarításában az idevágó polgár- mesteri rendelet értelmében a lakosság is segédkezett. A köztisztasági hivatal vezetője : Lcvai János igazgató, főbb tisztviselők : Széles József aligazgató, Székely Árpád főfelügyelő, Szakolczay Imre főfelügyelő, Katona János főfelügyelő. Üzemi bizottság tagjai : Killer Richárd és Eitner Károly.

KÖZ VÁGÓHIDAK ÉS ÁLLATVÁSÁROK IGAZGATÓSÁGA

IX., SOROKSÁRI-ÚT 58. — TÁVHESZÉLŐ : 380—590.

Idetartozik : a szarvasmarhaközvágóhíd és vásár, lóvásár, valamint a sertésközvágóhíd és vásár. A Közvágóhidakhoz tartozik még a Központi Húsvizsgáló Állomás. A Központi Húsvizsgáló állomáshoz beosztott székesfővárosi állatorvosok a vidékről a hideg húsvásárra, iparosokhoz és húsfeldolgozó üzemekbe érkező húsok egészségügyi vizsgálatát, továbbá az egész város területén a vágott baromfi húsvizsgálatát, végül a húsipari üzletek, üzemek, a vendéglátó üzemek és élelmiszerárusító üzletek ellenőrzését végzik. Igazgató : ár. Semsey Géza állatorvos főtanácsos, egyetemi c. nyilv. rk. tanár.

MAGYAR SERTÉSHÍZLALÓ ÉS HÚSIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

NAGYTÉTÉNY. — TÁVBESZÉLŐ: 469 715.

A székesfőváros 1929. július 1-én szerezte meg a vállalat részvénytöbbségét, míg 1939-ben az államkincstár kezében levő részvényeket is megvásárolta, így a vállalat 110.000 db részvényéből a székesfőváros tulajdonában 109.104 % db részvény van. Á telep 139.873 négyszögölnyi területen fekszik és 45.000 db sertés elhelyezésére alkalmas szállásokkal rendelkezik. — A hízlalótelep felszereléséhez tartozik 8 pár köves malom, takarmánysilos, górék és vágóhíd. A takarmányraktárak mintegy 1000 vágón takarmány elhelyezésére alkalmasak. Ezidőszerint állami megbízásra hizlal, de az ipari üzemek önellátását célzó bérhizlalásokat is vállal. Abban az esetben természetesen, ha a székesfőváros közellátására történő hizlalás megkezdődhet, úgy az üzem kizárólag a főváros közönségének ellátására folytat hizlalásokat. A hízlalótelep önálló vízművel rendelkezik. A Dunán érkező szállítmányok fogadására saját hajókikötője van. A vállalat vezetője : dr. Csécsy Nagy Miklós igazgató, cérgjegyző-főintéző : Hoványi József, cégvezető-főkönyvelő : Ancsini Lajos dr., üzembizottság elnöke : Kotvics Sándor, aleínök : Kokics Pál. Tagok : Réti János, Omasits Pál, Tilly Józsefné, Molnár Imre. Igazgatóság : elnök : dr. Zeöke Antal, alelnök : Demjén Géza, tagok : József Móric, dr. Gámenczy Béla, Kónya Ferenc, Pongrác Kálmán, dr. Szintén György, Vigh Lajos, Vörös Gyula. Felügyelőbizottság : Bokor Ernő, Grabotsay Ferenc, Gyarmati Lajos, Huszka Viktor, Kollonic: Károly, Végh Gusztáv.

MARHAKÖZVÁGÓHÍD ÉS VÁSÁR

IX., SOROKSÁRI-ŰT 58. — TÁVBESZÉLŐ : 380—590.

Pest város tanácsa 1867-ben határozta el, hogy a pesti magánvágóhidakat megszünteti és az összes marhavágásokat központosítva, városi közvágóhidakat létesít. A közvágóhidak megnyitásával a marhavásár is központosíttatott. A marhavásárok nagy forgalma következtében a vásártér területi kiterjesztése többször szükségessé vált. 1932. évben két intézménnyel ismét bővült. Az egyik a lóvásár, amelyet a Tattersall és lóvásártelep megszüntetésével a IX., Vágóhíd- utca 9. szám alatt e célra létesített új lóvásártelepre helyezték át. A másik a vidéki hideg húsvásár, ahol a vidékről érkezett húsokat árusítják. A marhaközvágóhíd régi rendszerű jéghűtőjét korszerű léghűtőkre alakították át 1440 m2 alapterülettel, amely később elégtelennek bizonyult és ezért egy új hűtő épült 455 m2 alapterülettel. Elkészült az 1500 borjú befogadására alkalmas új borjúvásárcsarnok, a közvágóhíd műjéggyára és a húsipari munkások részére öltöző- és mosdóhelyiség. Majd modern állatorvosi laboratórium és múzeum, mely azonban az ostrom során elpusztult, a múzeumoknak csak kis részét sikerült megmenteni.

309