Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
oldalra a gázt. A pesti oldalon 2051 méter hosszban kellett a csőhálózatot feltárni. Hogy milyen mérvű volt a gázgyár anyagainak pusztulása, jellemző, hogy a gázlámpaoszlopokból és csőtörmelékből 30 vágón öntöttvas gyűlt össze. Teljesen tönkrement 4416, selejtezendővé 1709, javítható 1577 és épen maradt 3150 darab lámpa. Az ostrom során az összes gáztartók rendkívül súlyos sérüléseket szenvedtek, azokat üzemenkívül kellett helyezni. Azóta a két legnagyobb gáztartót (60 és 150.000 m3-esek) már üzembehelyezték, míg a többi gáztartó javításán dolgoznak. 1945. évben a különféle osztályozási! kokszból összesen 2930 vagont termeltek. A gázgyár mellék- termékei termelését erősen befolyásolta az elégtelen szénellátás. Ennek dacára 1945. év végéig 143 vágón kőszénkátrányt, 75 vágón generátorkátrányt, 26 vágón barnaszénszurkot, 270 mázsa cseppfolyós ammóniákot, 250 mázsa szalmiákszeszt termelt. Benzol termelése a berendezések nagymérvű megrongálódása, valamint a kis fűtőértékű gázszén miatt szünetelt. Egyéb vegyianyag termelése jelentéktelen. A Gázművek tüzifabeszerzése a körülmények és a szállítási eszközök hiánya miatt nem valósulhatott meg. A gázgyár műszaki telepét, tekintettel arra, hogy a Duna partjához közel, a Margitszigettel szemben fekszik, érte az ostrom folyamán a legnagyobb kár. Az egész szerszámkészlete és műszerei megsemmisültek, illetve hosszú időre használhatatlanná váltak. Ennek ellenére 1945 áprilisában már a műszaki telep összes műhelyei termelőmunkát végeztek. Májusban már megkezdték a bérleti tárgyak és gázmérők kiszállítását. A különböző mérőkből 7278 darabot készítettek el. A különböző bérleti tárgyakból (tűzhely, sütő, vízmelegítő, stb.) 3537 darabot javítottak meg. Az elmúlt évben 6604 darab mérőt szállítottak ki. A műszaki telep munkáját jellemzi az a körülmény is, hogy ma az összes fogyasztóknál működik a gázmérő óra, holott ezeknek a mérőknek — amely nyilvántartás szerint múlt év végével kereken 159.000 darab volt — több mint 15%-a pusztult el az ostrom alatt. A bérleti gázkészülékekből múlt év végén 250.000 darab volt nyilvántartva. A Révész-utcai lakatosműhely a gáztartók és híd- vezetékek lakatos- és csőmunkáival 20.634 munkaórát töltött el. A kovács és szerszámkészítő műhelyben 44 darab szerelőkocsit és szekeret javítottak. Két új szekeret, valamint egy teherautó karosszériáját készítették el. — A Gázmüvek vezetősége: Vezérigazgató : Sóskúti Endre, h. vezérigazgató: dr. Vály Ferenc, műszaki igazgató: Bordás Lajos, személyzeti igazgató: Szamai Lajos, kereskedelmi igazgató: dr. Nedeczky Jenő, pénzügyi főosztály igazgatója: dr. Dragonits Rezső, anyaggazdasági főosztály igazgatója: dr. Brannich Zoltán h. igazgató, jogügyi főosztály vezetője: dr. Dobák Pál igazgató, székesfővároshoz kirendelve: Nóti József h. igazgató. — A Gázmüvek Üzemi bizottsága : Elnök: Tóth Benő, alelnök: Simkó Rafael—üzemi választmány: elnök : Korbacsics Pál, alelnök : Vincze István, tagok : dr. Faragó László, Gyulai László, Harustyák József és dr. Varga József. GONDNOKI HIVATAL (IV., KÖZPONTI VÁROSHÁZA, FSZ. 14. — TÁVBESZÉLŐÁLLOMÁSAI : 51», 515, 498 ÉS 499.) Az intézményt az 1900-as években szervezték. 81.454/09—VI. tanácsi, majd 16.722/1932— 1. számú pm. határozatok szabják meg feladatkörét. A központi és újvárosháza épületeinek állandó felügyelete, az épület állagát nem érintő kisebb karbantartási munkák elvégzése, fűtőanyag beszerzése és szétosztása, berendezési tárgyak, bútorok beszerzése és leltározása, az épületek, helyiségek, udvarok tisztántartása, hivatalok nagytakarítása, általában a rendre és tisztaságra való felügyelet. A városházi üzletek után fizetett bérek beszedése és elszámolása. Ünnepségek alkalmával elrendelt városdíszítések és díszítési anyagok beszerzése, azok leltározása. A felszabadulás után kilép a kis intézmény a békebeli szűk feladatköréből. Átszervezett személyzetével résztvesz a súlyosan megrongált városháza újjáépítésében. Jelentős megtakarítást ér el a rombútorok házi erőkkel való megjavításával. Az ostrom utáni első tél nehéz fűtési problémáit, a rengeteg kitört ablak pótanyaggal való bevonását, a csőrepedések minimumra csökkentését rugalmas permanenciában oldotta meg. Nagyrészben régi, jól bevált szakmunkás altisztek és takarítónők segítségével ki tudja majd elégíteni a korszerű, demokratikus városháza szükségleteit. — Vezető: Bors Jenő gazdasági felügyelő, a Központi városháza gondnoka, a székes- főváros törvényhatósága közgyűléstermének háznagya. HÁZINYOMDA IV., KÖZPONTI VÁROSHÁZA. FSZ. 30a. — TÁVBESZÉLŐ: 185—614. A Millenniumra való készülődés, valamint az 1894. évben felállított tíz kerületi elöljáróság által felduzzasztott adminisztrációs munkálatok sokszorosításában az egyesített főváros akkori kis házi kőnyomdája mindjobban állandósuló és komoly hátrálékokkal küzködött. A kis kőnyomda az igényeket nem tudta már kielégíteni. A pénzügyi és gazdasági bizottmány véleménye alapján a Tanács elhatározta a házi kőnyomda kibővítését és tipográfiai üzemággal való felszerelését. A székesfőváros tanácsának és a közgyűlésnek határozatát a belügyminiszter 96.745/1895. B. M. számú rendelettel hagyta jóvá. A Székesfővárosi Házinyomda fejlődése egyre gyorsuló tempóban folyt. Nagyvonalú fejlesztéssel jutott el az üzem rr\ai, illetve az ostrom előtti színvonalig, amikoris a Házinyomda 550 főnyi személyzettel, szedőosztállyal, Monotype-osztállyal, tömöntődével, 304
