Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

könyvnyomdái gépteremmel, értékjegynyomóosztállyal, kőnyomdával, könyvkötészettel, fényképészeti laboratóriummal, írógépjavító- és mechanikai műhellyel, villanyszerelő- és asztalos- műhellyel, összesen mintegy 340 kézi és motorikus erővel hajtott géppel szolgálta a székesfőváros közigazgatásának, intézeteinek és intézményeinek, valamint üzemeinek nyomtatványszükségleteit. Budapest ostroma a Székesfővárosi Házinyomdát sem kímélte meg és a főváros sok más üzemében és intézményében okozott károknál súlyosabb volt a nyomda károsodása. A nyomda könyvkötészete az ostrom alatt pusztító tűzvészben gépi és egyéb felszerelésével teljesen leégett. A központi nyomtatványraktár többmilliós nyomtatványkésziete értékes várostörténeti monográfiáival és térképkiadványaival együtt a tűz martalékává vált, úgyszintén a rotációspapír tárolására szolgáló helyiség is, hatalmas rotációspapírkészletével együtt. Ilyen körülmények között zúdult a megrokkant nyomdára az a súlyos feladat, hogy fővárosunk életének megindulásához elengedhetetlenül szükséges városigazgatási nyomtatványokat, máról holnapra előállítsa olyan mennyiségben, hogy a féktelen pusztításból előállott hiányokat mielőbb pótolni tudja. Hozzákezdett a nyomda a főváros által kibocsátott Élelmezési kölcsönkötvények elkészítéséhez, hogy az üres fővárosi kasszák első bevételi forrásául szolgáljon. A normalizálódás első jeleként mutatkozó budapesti népszámláláshoz elkészítette a nyomda a milliós példányszámú statisztikai felvételi íveket. Pótolnia kellett a kiégett nyomtatványraktár nyomtatványtartalékait. Elkészítette továbbá a Közmunkahivatal felállításával szükségessé vált többmilliós példányszámú nyomtatványokat is, valamint az ezzel kapcsolatos és az új adórendszerből eredő összes új nyomtatványokat. A forgalmiadóbélyegek gyorsan fogyó és gyorsan emelkedő címletű, színnyomásos bélyegeit, mintegy 30 millió példányban és harminchét milliárd hétszázmillió értékben készítette el. Budapest székesfőváros törvényhatósági és az országgyűlési választások nyomtatványszükségleteit éjjel-nappali menetben a legnagyobb elismerésre végezte el. A BSzKRt teljesen kifogyott jegyraktárának pótlására többszázmillió villamosjegyet gyártott. Az 1945. év hatalmas termelésére fogalmat nyújt a papírfogyasztás havi 4 vagont kitevő átlaga. A »Budapest« című folyóirattal és több más kiadvánnyal pedig országhatárainkon túl is elismerést szerzett a nyomda az elmúlt év páratlan nehézségei és súlyos viszonyai között. — Igazgató : dr. Mihalik Gusztáv. (Távbeszélő száma : 185—614 és Városháza 485.) Aligazgató : Horváth Béla. (Távbeszélő száma : Városháza 487.) Személyzeti osztály. (Városháza 490.) Vezető : Rein Károly főtisztviselő. Központi munkajelvételi iroda. (185—614 és Városháza 485.) Vezető : Halász Kálmán főtisztviselő. Nyomdai árkalkulációs osztály. (Városháza 493.) Vezető : Zimmermann Oszkár főtisztviselő. Számviteli osztály. (Városháza 486.) Vezető : Stéger Lajos főtisztviselő. Papír- és anyagraktár. (Városháza 495.) Vezető : Szimmeiszter Pál tisztviselő. Nyomtatványraktár (Városháza 492.) Vezető : Papp Ernő tisztviselő. Szedőosztály. (Városháza 483 és 185—614.) Vezető: Kurcsics Ernő főtisztviselő. Könyvnyomdái gépterem (Városháza 482.) Vezető : Drietomszky Ferenc tisztviselő. Értékjegy- nyomó-osztály. (Városháza 488.) Vezető : Büky István tisztviselő. Kőnyomda és fotólaboratórium. (Városháza 494.) Vezető : ^Bartha Pál főtisztviselő. Könyvkötészet és nyomtatványexpedíció. (Városháza 491.) Vezető: Szabó István főtisztviselő. Irógépjavító-, karbantartó- és házi mechanikai műhely. (Városháza 496.) Asztalosműhely, villanyszerelők. Gondnoki teendők. (Városháza 490.) Vezető: Huszják István gondnok, irodafőtiszt. — Üzemi bizottság. (Városháza 484.) Elnök : Schumi Antal, alelnök : (Városháza 491.) Geller Kornélia kezelőtiszt.

HORDÓ JELZŐ HIVATAL

IX., KÖNYVES KÁLMÁN-KÖRÚT 13. — TÁVBESZÉLŐ: JÓZSEF 715.

Budapest székesfőváros az 1907 évi V. te., valamint a szfőv. törvényhatósági bizottság közgyűlésének 103/1909. kgy. számú határozata alapján Hordójelző Hivatalt tart fenn. Az idézett törvénycikk értelmében ugyanis bort, sört, valamint egyéb szeszesitalokat tartalmazó hordók csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokon úgy az űrtartalom, mint az üres hordók súlya törvényes mértékegységben rányomás, illetve rásütés által meg van jelölve. E feladatot ellátó hordójelző hivatalok felállításáról a belügyminiszter jóváhagyása mellett, a törvény- hatóságok kötelesek gondoskodni. A hordók űrtartalmát és súlyát vagy a hivatal, vagy a jelzést kérő fél telepén hordójelző altisztek állapítják meg, kik hordójelzői szakvizsgát kötelesek tenni. Ugyanezen szakvizsga kötelező a hivatal vezetőjére és annak helyettesére is. Az 1911. évi »Szabályutasítás« szerint a hivatal személyzete egy hivatalvezető kezelőfőtiszt, egy kezelőtiszt, egy ideiglenes hivatalnok, több hordójelző altiszt, egy raktárnok altiszt, több szolga (ők segédkeznek a hordójelző altiszteknek), egy hivatalszolga és egy házinapszámos lenne ; jelenleg azonban — a csökkent forgalomra való tekintettel — csupán egy hivatalvezető irodatiszt, ennek helyettese (napidíjas hivatalnok), három hordójelző altiszt és két altiszt teljesít szolgálatot. A főváros a hivatal jelenlegi épületét 1926. évben építette a IX., Könyves Kálmán-körút 13. sz. alatt. Műszaki felszerelés tekintetében az ország legmodernebb és legnagyobb hordójelző hivatala. Az épületet, valamint a műszaki berendezést az ostrom után a főváros azonnal oly mértékben rendbehozatta, hogy az intézmény működését 1945 júniusában már megkezdhette. A hordójelzési díjakat — jelenleg adópengőben — az említett törvénycikk alapján a magyar kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. A Hordójelző Hivatal vezetője: Járfás László irodatiszt.

Budapesti Hivatali Útmutató — 20

305