Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
meg arra, hogy ezalatt akár az összes, akár egyes szakmákhoz tartozó kereskedők és iparosok idényét vagy divatját múlt, raktáron maradt, kiselejtezett stb. áruikat kiárusítás hirdetésével árusíthassák. Karácsony és húsvét első napját közvetlen megelőző 14 napon át engedély nélkül szabad az ilyenkor szokásos alkalmi árusítást hirdetni. Vadászjegyek váltását Budapesten az V. kerületi elöljárótól az ott kapható bejelentőlapok kitöltése mellett kell kérni. A bejelentő köteles a következő adatokat felsorolni: 1. a vadászni szándékozó neve és lakása, 2. a vadászfegyverek rendszere, 3. a fegyvergyáros neve, 4. a fegyver kalibere, 5. a fegyver gyártási száma. A kerületi elöljáró az igényjogosultságot elbírálja és a bejelentésekről nyilvántartást vezet, a bejelentőlapot pedig záradékos igazolással látja el és a bejelentőnek kiadja. A kerületi elöljárónál a kérelmezőnek további teendője nincs, a vadászjegyeket am. pénzügyigazgatóság állítja ki a bejelentőlap alapján és ugyanitt fizetendők a díjak is. Vadászjegyeket egész idényre (augusztus 1—július 31.), de egy hónapra is lehet váltani, illetve folytatólag megújítani. 20-ik életévét be nem töltött egyénre vonatkozóan a bejelentőlapot csakis az atya vagy gyám állíthatja ki. Külföldi állampolgár csak magyar állampolgár szavatossága mellett kaphat vadászjegyet. Vadőrök (vadászcselédek) bejelentését gazdájuk (a vadász- terület birtokosa vagy bérlője) köteles kiállítani. Vagyontalansági (hatósági) vagyoni bizonyítványt az kaphat, akinek sem ingó, sem ingatlan vagyona nincs, de olyan keresete van, hogy nem tekinthető szegénynek. A bizonyítványt mindenki a lakása szerint illetékes kerületi elöljárónál kérheti, ahol, ha személyazonosságát és kereseti viszonyait igazolja, jegyzőkönyvet vesznek fel róla és a lefolytatott vizsgálat után megadják a bizonyítványt. A bizonyítvány bélyegilleték alá esik, mely a bizonyítvány iránti kérelem előterjesztésekor fizetendő. VAOSz. A Városi, Vármegyei és Községi Alkalmazottak Országos Szövetsége a Szakszervezeti Tanács keretében működő érdekképvisejet. E szakszervezetekben tömörülnek a felsorolt önkormányzatok összes közigazgatási és üzemi alkalmazottai még akkor is, ha szakmájuk szerint különálló szakszervezetek is működnek. Ez alól kivételt csak az orvosok és egészségügyi alkalmazottak, mérnökök és technikusok, valamint pedagógusok alkotnak, akik tetszésszerint választhatják meg érdekképviseletükként a szakmájuk szerinti szakszervezetet vagy pedig a VAOSz-t. Nincs akadálya annak sem, hogy az alkalmazott mindkét szakszervezetnek tagja legyen. A VAOSz szervezetileg két csoportra, mégpedig közigazgatási szakosztályra és üzemi szakosztályra tagozódik. A közigazgatási szakosztály magában foglalja a szorosan vett közigazgatási hivatalok alkalmazottait. Az üzemi szakosztályhoz tartoznak a szorosan vett üzemeken kívül a közigazgatási intézmények státusához tartozó alkalmazottak, így pl. a székesfőváros köztisztasági hivatala, vagy kertészete, nem tartozik ugyan a székesfőváros üzemei közé, mégis e közigazgatási intézmények státusához tartozó összes alkalmazottak az üzemi szakosztály tagjai. A VAOSz 1917-ben alakult, újjászervezése 1945. év elején indult meg és tagjainak száma ma már a 40.000-t meghaladja. A VAOSz irodája a Madách Imre-tér 2. sz. alatt, a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapjának székházában, IV. emeleten van és naponta 9 és 14 óra között tart hivatalos órákat. A VAOSz elnöke: dr. Gámenczy Béla székesfővárosi tanácsnok, főtitkára : Pásztor Imre nemzetgyűlési képviselő, a közigazgatási szakosztály elnöke : dr. Hahn Sándor szfőv. tanácsnok, az üzemi szakosztály elnöke: Tóth Benő gázgyári munkás, a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja. A főtitkár távbeszélőszáma: 227—277, a titkárság távbeszélőszáma : 426—917, az adminisztrációé 227—485, Mária-utca 10. helyiség távbeszélőszáma: 186—013. Vallásegyesség létesítése esetén az érdekelt házasuló felek együttesen megjelennek a polgár- mesteri IV. ügyosztályban, ahol megegyezésükről jegyzőkönyvet vesznek fel. E jegyzőkönyvnek egy hiteles másolatát a házasság megkötését eszközlő állami anyakönyvvezető, egy másik hiteles másolatát a házasulok kapják. Választhatóság. Lásd : Választójog c. a. A nemzetgyűlési választásokról az 1945. évi Vili. te. intézkedik. A nemzetgyűlés megbíz atása első összeülésétől számított négy évre szól. A nemzetgyűlési képviselőket részben a pártok választókerületi lajstromán kell megválasztani általános, titkos, közvetlen, egyenlő és községen- kinti választójog alapján, az érvényesen leszavazott választók arányában, úgy hogy 12.000 érvényes szavazatra essék egy képviselői megbízatás ; továbbá 50 képviselőt kell választani ugyanazzal a szavazással a pártok országos lajstromai alapján. Az így megválasztott nemzetgyűlés első ülésén, megalakulása előtt további 10 képviselőt választ az ország szellemi és közéleti vezető VÁLASZTÓJOG. 279 y
