Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
személyiségei közül. Az ország a választójogi törvény értelmében 16 választókerületre oszlik. Nagy-Budapest önálló választókerületet képez. Minden választókerület szavazókörökre oszlik. A szavazókörök határait a polgármester állapítja meg. úgy, hogy az egyes szavazókörökre 400 szavazónál több ne essék. Ez alapon Budapest polgármestere a székesfőváros területét 1661 szavazókörre osztotta. Választó jogosultság. Nemzetgyűlési választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki huszadik életévét betöltötte vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti. Választójogosultság szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni azt, aki Magyar- ország 1918. évi október hó 31 -i területén belül született és Magyarországon 1937. évi december hó 31 -i határain belül lakik. Annak, aki a németek vagy fasiszták elleni harcban fegyveresen részt- vett és ezt az Országos Nemzeti Bizottság az előterjesztett bizonyítékok alapján igazolja, választójoga van akkor is, ha tizennyolcadik életévét betöltötte, vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti. Választhatóság. Nemzetgyűlési képviselővé az választható, akinek a választás időpontjában választójoga van, tekintet nélkül arra, hogy a választói névjegyzékbe fel van-e véve. Nem választhatók képviselővé a honvédség és a rendőrség tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjai. Jogorvoslat. A választójogi törvény hatálybalépését követő naptári években, évenkint szeptember 1-e és december 31-e közötti időben a választói névjegyzék helyesbítésére (felvétel, kihagyás, stb.) a törvényben foglalt előírásoknak megfelelően a belügyminiszter felhatalmazást kap azzal, hogy az ország területén való lakás az összeírás évének szeptember hó 1-ével számítandó. Budapest székesfőváros nemzetgyűlési képviselőinek száma — pártok szerinti megoszlásban — az 1945. évi november hó 4. napján megtartott választások szerint a következő : Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt: 33, Szociáldemokrata Párt: 18, Magyar Kommunista Párt: 14, Polgári Demokrata Párt: 2, Nemzeti Parasztpárt: 1. A leszavazott választók száma 851.048. A megválasztott képviselők névsorát lásd: Budapest székesfőváros nemzetgyűlési képviselői c. a. A törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi, illetőleg községi képviselőtestületi tagok Nagy-Budapest területén történő választása tárgyában az Ideiglenes Nemzeti Kormány 7.460/1945. M. E. számú rendelete intézkedett. A választójogosultság és választhatóság kellékei ugyanazok, mint a nemzetgyűlési képviselőválasztásnál. Az 1945. évi október hó 7. napján megtartott törvényhatósági bizottsági tagválasztásokon leadott 587.629 szavazat alapján 240 mandátum az egyes pártok szerint a következőképen oszlott meg: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt: 121, Dolgozók Egységfrontja (Szociáldemokrata Párt és Magyar Kommunista Párt): 103, Polgári Demokrata Párt: 9, Nemzeti Parasztpárt: 5, Magyar Radikális Párt: 2. A választott tagokon felül a közgyűlés az ország fővárosának pártokon kívül álló szellemi és közéleti vezetői közül 10 törvényhatósági bizottsági tagot választott. Vámok. Lásd : Városi vámok c. a. Vándoriparnak az olyan ipari jellegű tevékenységet kell tekinteni, amelyet telephely nélkül, házról-házra vándorolva szoktak végezni. Budapesten csak a VII. kerületi elöljáró által kiállított engedéllyel lehet ezt az ipart űzni. (Drótosok, vándorablakos, vándor nap- és esernyőjavító, vándor üstfoltozó, vándor teknővájó stb.) Vándoripari engedélyt csak az kaphat, akinek a múltban a székesfőváros területére vonatkozólag már volt ilyen engedélye s az nem lemondás vagy visszavonás útján szűnt meg. Az engedélyt Budapesten a VII. kerületi elöljárótól kell kérni. Kellékei: 1. a folyamodó neve, a lakhely feltüntetése (az ország bármely községében állandó lakhelyének kell lenni), 2. igazolása a 24. életév betöltésének születési bizonyítvánnyal, (aki 18. évét betöltötte, de még nincs 24 éves, annak gyámhatóságilag jóváhagyott atyai (gyámi) beleegyezést kell csatolni), 3. állampolgárságának igazolása (illetőségi vagy honossági bizonyítvánnyal). Aki nem magyar állampolgár, de 1921. július 26-a óta Magyarország területén tartózkodik és a magyar állampolgárság elnyerése érdekében az előírt lépéseket 1925. július 6-a előtt megtette, annak csatolni kell az erről szóló hatósági bizonyítványt. Ipardíj fizetendő, melyet az engedély meghosszabbításakor újból le kell fizetni. A lejárt s idejében meg nem hosszabbított vándoripari engedélyek, a kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében, utóbb már nem hosszabbíthatok meg. Szegénységi bizonyítvány csatolása esetén díjmentes. Városatyák. Lásd : Törvényhatósági bizottság tagjainak névsora c. a. Városházi újságírók. Lásd : Budapesti Napilapok Fővárosi Rovatvezetőinek Szervezete c. a. Városbíróság minden kerületi elöljárónál működik. A kerületi városbíróhoz oly és időnként meghatározott összegen aluli magánkövetelések tárgyalása tartozik, melyek pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolgok kiadására vonatkoznak. A kereseteket személyesen élőszóval kell előadni vagy írásban benyújtani. A panasz felvételekor törvénykezési bélyegilleték fizetendő. Egyéb illetékek: tárgyalási és ítélethozatali, fellebbezési, végrehajtás kérési és törvénykezési bélyegilleték. 280
