Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
44. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank svájci frankra szóló 7%-os, 20 éves záloglevelei. 45. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank angolfontra szóló 7%-os, községi kötvényei. 46. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank angol fontra szóló 6y2%-os, községi kötvényei. 47. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pengőre szóló 7%-os, községi kötvényei. — V. Részvények. 1. Magyar Nemzeti Bank Részvényei. A kimutatás 1. fejezetében felsorolt kötvények árfolyamértékben, de legfeljebb névértékben, a kimutatás III. és IV. fejezetében felsorolt záloglevelek és kötvények közül : aj a tőzsdén jegyzettek árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték 90%-a erejéig, b) a tőzsdén nem jegyzettek közül : a Magyar Jelzálogintézetek Szövetkezete USA dollárra szóló 7%-os, 35 éves záloglevelei, a Magyar Pénzintézeteknek Záloglevélkibocsátó Szövetkezete USA dollárra szóló 7%%-os, 35 éves záloglevelei és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet (1932 : XLI. te. alapján kibocsátott) 5i/2%-os kötvényei, a névérték 90%-a erejéig, az egyéb záloglevelek és kötvények pedig a névérték 80%-a erejéig, a kimutatás IV. fejezetében felsorolt részvények árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig fogadhatók el üzleti biztosítékul vagy bánatpénzül. Az árfolyam- értéket »a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén« a letétbehelyezést megelőzően utoljára jegyzett pénzárfolyamon kell számítani. Amennyiben azonban egy hónapon belül ilyen jegyzés nem történt, az érték kiszámítása tekintetében a tőzsdén jegyzett értékpapírokra megállapított fenti rendelkezés alkalmazandó. — Betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok (garancia levelek). Üzleti biztosíték, bánatpénz fejében csakis oly pénzintézetek betétkönyvei és kezességi nyilatkozatai (garancia- levelei) fogadhatók el, amelyeket a törvényhatósági bizottság közgyűlése a székesfőváros kész- pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezésére alkalmas pénzintézetek sorába az 1930: XVIII. te. 71. § (2) bekezdése alapján évenként kijelöl. A kijelölt pénzintézetek által kiállított betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok (garancialevelek) egyenként általában legfeljebb a pénzintézet saját tőkéjének kétszerese erejéig fogadhatók el üzleti biztosítékul vagy bánatpénzül. A Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek által kiállított betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok (garancialevelek) a saját tőke kétszeresét meghaladó összeg erejéig is elfogadhatók üzleti biztosítékul és bánatpénzül. A Pénzintézeti Központ tagintézeteinek I. kúriájába tartozó pénzintézetek részéről betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok alapján vállalt összes kötelezettségek együttesen általában nem haladhatják meg az illető pénzintézet saját tőkéjének az ötvenszeresét, a II. és III. kúriába tartozó pénzintézeteknél pedig a tőke saját húszszorosát. A saját tőke ösz- szegét — 1 pengőt 1 adópengővel véve egyenlőnek — adópengőben meghatározottnak kell tekinteni. Csakis adópengőre szóló betétkönyvet, vagy kezességi nyilatkozatot (garancialevelet) szabad üzleti biztosítékul és bánatpénz fejében elfogadni. A betétkönyveket csak a kiállító pénzintézet részéről a betétkönyvbe vezetett és cégszerűen aláírt záradékkal lehet üzleti biztosítékul, vagy bánatpénzül elfogadni. A kamatláb feltüntetése nélkül, továbbá harmadik személy tulajdonjogának fenntartása mellett letett betétkönyveket üzleti biztosítékul, vagy bánatpénzül elfogadni nem szabad. Üzleti hirdetések korlátozása és a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. te. módosítása tárgyában alkotott 1933. évi XVII. te. értelmében árukat a rendes üzleti forgalmon kívül eső eredetűnek vagy valamelyik alkalomszerű vásárlási lehetőségnek hirdetésével árusítani tilos. Senkinek sem szabad tehát azt hirdetni, hogy áruja pl. csődtömegből, zálogházból, bírói vagy hatósági árverésből, valamely megvásárolt üzletből vagy áruraktárból származik. Kereskedő (iparos) árukészletét önkéntes árverés, kiárusítás, üzletmegszüntetés, üzletfeloszlatás, felszámolás, üzletáthelyezés, végeladás vagy végeladásra utaló más, hasonló körülmény hirdetésével csak abban az esetben árusíthat, ha arra az illetékes iparhatóságtól jogerős véghatározattal engedélyt kapott. Tehát leltári árusítást, kiárusítást, maradékvásárt stb. sem üzletáthelyezés, sem üzletmegszüntetés, sem más címen rendezni nem lehet mindaddig, amíg erre jogosító hatósági engedélyt az illető kereskedő (iparos) meg nem szerzi. A hatósági engedélyt a főváros egész területére kiterjedő hatáskörrel az V. kerületi elöljáró, mint I. fokú iparhatóság adja meg. Az engedély kiadásáért ezidőszerint díjat fizetni nem kell. Az engedély elnyerésére irányuló beadványhoz mellékelni kell : 1. a kiárusítani kívánt áruk mennyiségét és minőségét feltüntető részletes és pontos jegyzéknek (leltárnak) az engedélyt kérő által aláírt három példányát ; 2. annak igazolását, hogy az engedélyt kérő egyfolytában legalább két év óta foglalkozott a jegyzékben (leltárban) felsorolt árunemek árusításával ; 3. az illetékes kereskedelmi és iparkamara tanúsítványát arról, hogy a folyamodó a kérvény beadását megelőző két év alatt árukészletét a 2. §-ban említett tények hirdetésével nem árusította ; 4. az iparjogosítványt, amelynek alapján az engedélyt kérő az árusítást folytatja. Az illetékes elsőfokú iparhatóság (V. kerületi elöljáró) az engedély megadása felől a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után határoz. A hirdetésre engedélyezett idő három hónapnál hosszabb nem lehet. Az engedélyezett hirdetés ideje alatt csak a bemutatott jegyzékben (leltárban) feltüntetett árukat szabad árusítani. A kereskedő (iparos) iparűzési jogosítványa az engedélyben megszabott határidő leteltével megszűnik és újabb iparűzési jogosítványt két éven belül csak abban az esetben kaphat, ha új üzlete Budapesten más közigazgatási kerületében van, mint ahol megszüntetett üzlete volt és nem esik ennek közelébe. A kereskedelmi és iparkamara az érdekelt ipari és kereskedelmi szakmák kéoviselőinek meghallgatásával minden évben legfeljebb két ízben 15—15 napnál nem hosszabb időt állapíthat 278
