Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
Ha a vőlegény és a menyasszony is a fenti kornál fiatalabb, a felmentést közös kérvényben is kérhetik, az esetben mindkettő fenti okmányai csatolandók. Házassági várakozási idő alól felmentés. Ha a nő előbbi házasságának megszűnésétől számított 10 hónapon belül kíván újból házasságot kötni, a várakozási idő alól való felmentésért kell folyamodnia. A kérvényt a m. igazságügyminiszterhez (Budapest, V., Markó-u. 16. sz.) kell címezni, az alábbi okmányok csatolásával 1. özvegy nőnél (az engedélyt csak 3y2 hónappal férje halála után kérheti) az elhalt férj halotti anyakönyvi kivonata, elvált nőnél a válóperi ítélet és az ennek jogerősségét kimondó végzés, 2. a kerületi elöljáró hivatalában kiváltandó hatósági orvosi bizonyítvány, (elvált nőnél a jogerős ítélet utánró) keltezve), mely igazolja, hogy a nő nincs terhes állapotban (ha a nő teherben van s a vőlegény az anyakönyvvezető előtt jegyzőkönyvileg elismeri, hogy a nő tőle van teherben, a felmentés ebben az esetben is megadható), 3. esetleg az állampolgárság igazolása. Házasságkötés. A házasság, megkötése előtt kihirdetendő. A kihirdetés 16 napig tart, de letelte után még 2 napig nem lehet a házasságot megkötni. A kihirdetést a házasulandók valamelyikének kérelmeznie kell a lakása szerint illetékes kerületi anyakönyvvezetőségnél. A kérelem előadásakor a következő okmányokat kell bemutatni: 1. a vőlegény és menyasszony születési anyakönyvi kivonatát, 2. mindkettőjük részére kiállított legújabb keletű lakbizonylatot, 3. mindkét házasuló részéről oly tartalmú tiszti orvosi bizonyítványt, mely igazolja, hogy a házasuló sem fertőző nemibajban, sem fertőző gümőkórban nem szenved. Ezeken az okmányokon kívül esetleg még más okmányok is bemutatandók, a házasulandók körülményeihez képest (pl. ha özvegy — az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, ha elvált—■ a jogerős válóperi ítélet, ha elcsatolt területen születtek, állampolgársági vagy illetőségi bizonyítvány, külföldi állampolgároknál hazájuk illetékes hatóságának bizonyítványa, hogy itt megkötendő házasságuk hazájuk törvényei szerint akadályokba nem ütközik stb.). A kihirdetés megtörténte után az anyakönyvvezetővel megbeszélt időben megtörténhetik a házasság. A házasságkötéskor a felek két 16 évnél idősebb tanú jelenlétében kötelesek megjelenni. Házasságonkívül született (törvénytelen) gyermekek védelme. A házasságonkívül született gyermek nem vérszerinti atyjának, hanem anyjának nevét viseli. A törvénytelen születés jogi és erkölcsi hátrányainak utólagos megszüntetése vagy lehető enyhítése céljából s általában a törvénytelen gyermekek jogvédelme érdekében az árvaszék a következő intézkedéseket teheti: a) kezdeményezi és elősegíti a gyermeknek a szülők utólagos házasságkötése útján való törvénye- sítését, vagy államfői kegyelemmel való törvényesítését vagy örökbefogadását; b) a gyermeknek természetes apjával fennálló tartási igényét elsősorban egyes égileg igyekszik biztosítani, ha pedig erre mód nincs, akkor a peres úton való biztosítását szorgalmazza. Minden Budapesten született házasságon kívüli gyermek születéséről az anyakönyvvezetőség értesítést küld az árvaszékhez s az árvaszék minden Budapesten házasságonkívül szülő anyát a Székesfővárosi Anya-, Csecsemő- és Kisdedvédelmi Intézet útján a szülőintézetben vagy lakásukon jegyzőkönyvileg meghallgattat. Az árvaszék a nagykorú anyákat, hacsak nem külföldi állampolgárok, szülői hatalmukban megerősíti, őket jogaikról és kötelességeikről tájékoztatja, a kiskorú anyák gyermeke részére pedig rendszerint a hivatásos gyámot rendeli ki gyámul. Az árvaszék ugyancsak hivatalból ellenőrzi, hogy az anya vagy a gyám biztosítja-e a. természetes atyával szemben a gyermektartási igényét. Ha a természetes atyával egye ség jön létre és az megfelel a gyermek érdekének, az árvaszék jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja és a gyámot a tartásdíjnak per útján való biztosítására utasítja. Az anya tetszésszerint választhat ügyvédet, ha azonban ismerős ügyvédje nincs, akkor a gyermekvédelmi osztálynál szóval előterjeszthető kérelmére s az általa kiállított meghatalmazás alapján, az árvaszék kiadja az ügyet perlésre az arra vállalkozott ügyvédek egyikének. Ha az árvaszék a házasságon kívül született gyermekek ügyében hivatalból bárminő okból nem intézkedett, akár az anya, akár a rokonok vagy idegenek is kérhetik az intézkedést a gyermekvédelmi osztályban (IV., Központi városháza, III. pav. II.), ahol egyébként gyermekvédelmi ügyekben útbaigazítást kaphatnak. Házasulandó külföldi állampolgároknak felmentés. Ha külföldi állampolgár (Magyarországtól elcsatolt területen született is, ha nem optált) hazájának illetékes Hatóságától nem tud felmutatni olyan bizonyítványt, amely szerint Mag/arországon megkötendő házassága hazájának törvénye szerint akadályba nem ütközik, akkor e bizonyítvány felmutatásának kötelezettsége alóli felmentését kell kérnie. A kérvényt a m. Igazságügyminiszterhez (Budapest, V., Markó-u. 16. sz.) kell címezni. A kérvényhez csatolandók úgy a menyasszonynak, mint a vőlegénynek mindazok az okmányai, amelyek a házasság kihirdetéséhez szükségesek, valamint állampolgárságukat igazoló valamennyi okmány. Ha a házasulandók mindketten idegen állampolgárok, a felmentést közös kérvényben kérjék. A megkapott felmentéssel és a visszakapott okmányokkal ezután kérelmezendő a kihirdetés alóli felmentés, illetve a házassági kihirdetés az illetékes anyakönyvvezetőségnél. Házicsatorna. Lásd : Csatornázás c. a. 201
