Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
nem áll fenn, esetleg cégbej. kivonatot a vállalat létesítéséhez szükséges anyagi eszközök kimutatását, végül a rendőrhatóság által kiadott erkölcsi bizonyítványát Az autotaxiipar űzéséhez az 1930. évi XVI. te. rendelkezései értelmében csak magyar gyártmányú gépjáróművet szabad felhasználni. Ezen kötelezettség alól felmentést csak a m. közlekedésügyi miniszter adhat. Autotaxi állomáshelyek ügyében a polgármester határoz. A polgármester a kérelem elintézése előtt a m. rendőrség főkapitányságának véleményét kikéri esetről esetre. Ez ügyben helyszíni eljárást is tart, melynek eredménye alapján elhatározását kérelmezővel határozatilag közli. Az ez ügyben hozott határozat a belügyminiszterhez fellebbezhető. Autotaxi-viteldíjszabást a 4720/1942 M. E. sz. rendelet értelmében a székesfőváros törvény- hatósági bizottságának közgyűlése állapítja meg. Á Állami alkalmazottak egészségügyi vizsgálatát a szolgálatképesség, munka- és kereső- képesség szempontjából a tiszti főorvosi hivatal végzi. A vizsgálat megejtését a beteg hivatali főnökének írásban kell kérelmeznie. (75.168/1903. B. M. kr.) A tiszti főorvosi hivatal a vizsgálat eszközlése végett az érdekelteket behívja, a fekvőbetegeket a tiszti orvos felkeresi. Az orvosi vizsgálat eredményét hivatalos úton írásban közlik a megkereső hivatallal. Állam kötelékéből elbocsátás. Lásd : Elbocsátás a magyar állam kötelékéből c. a. Állampolgársági bizonyítvány. Akik állampolgársági bizonyítvány kiadását kérik, a belügyminiszterhez címzett kérvényüket a polgármesteri IV. ügyosztálynál (Központi városháza) kell benyujtaniok. A kérvényhez a 31.700/1937. számú belügyminiszteri rendelet értelmében az alább közölt tájékoztató megfelelő pontjában feltüntetett okmányokat kell csatolni: 1. Nagykorú, ha sem maga, sem atyja nem elcsatolt területi születésű : saját születési és házassági, atyja születési és házassági anyakönyvi kivonata (amennyiben atyja 1870. év után született, az atyai nagyatya születési és házassági anyakönyvi kivonata is csatolandó), lakásigazolás, mellyel 1916. évtől a lakóhelyek igazolandók, valamint jelenlegi lakását igazoló lakbizonylatát (ha a folyamodó 1921. évi július hó 26-án kiskorú volt, úgy atyjának 1916. évtől folyamodó nagykorúságáig terjedő tartózkodását igazoló lakásigazolása is csatolandó); 2. Kiskorú, ha sem maga, sem atyja vagy atyai nagyatyja nem elcsatolt területi születésű : saját születési bizonyítványa, atyja születési és házassági anyakönyvi kivonata (amennyiben atyja 1870. év után született, atyai nagyatyja születési és házassági bizonyítványa is csatolandó), atyja lakásigazolása, mellyel 1916. évtől a lakóhelyek igazolandók, valamint jelenlegi lakását igazoló lakbizonylata. 3. Férjes, özvegy vagy elvált nő, ha férje vagy apósa nem elcsatolt területi születésű : saját születési anyakönyvi kivonata (férj halottlevele, bontóítélet jogerősségi záradékkal), férje és apósa születési és házassági anyakönyvi kivonata (amennyiben apósa 1870. év után született, az após atyjának születési és házassági bizonyítványa is csatolandó), férje lakásigazolása (ha pedig a férj 1921. évi július híj 26-án kiskorú volt, az após lakásigazolása is), mellyel 1916. évtől a lakóhelyek igazolandók, valamint férje jelenlegi lakását igazoló lakbizonylatát, (özvegy és elvált nőnél férj lakása 1916. évtől haláláig, illetve elválásáig, folyamodónak lakása özvegységétől, illetve elválásától igazolandók). 4. Nagykorú és kiskorú, ha maga vagy atyai nagyatyja elcsatolt területen született vagy lakott: saját és atyja születési és házassági anyakönyvi kivonata (amennyiben atyja 1870. év után született, úgy atyai nagyatyja születési és házasságlevele is csatolandó), 1921. évi július hó 26-án valamely jelenleg belföldi községben bírt illetőséget (trianoni záradék) igazoló illetőségi bizonyítvány, lakásigazolás, mellyel a lakóhelyeket 1921. évtől kell igazolni. Kiskorú az atyja lakásigazolását mutatja be, 1921. év után nagykorúvá vált folyamodó az atyja lakásigazolását is bemutatja annak igazolására, hogy atyja 1921. évtől a folyamodó nagykorúságáig hol lakott. 5. Férjes, özvegy vagy elvált nő, ha férje vagy apósa elcsatolt területi születésű: saját születési anyakönyvi kivonata (férj halottlevele, bontóítélet jogerősségi záradékkal), férje és apósa születési és házassági anyakönyvi kivonata (amennyiben apósa 1870. év után született, az após atyjának születési és házassági bizonyítványa is csatolandó), férje, vagy férje jogán bírt saját 1921. évi július hó 26-án valamely belföldi községben bírt illetőségét (trianoni záradék) igazoló illetőségi bizonyítványa, férj lakásigazolása, hogy 1921. év óta hol lakik (özvegy vagy elvált nőnél igazolandó, hogy férje 1921. évtől haláláig, illetve a házasság felbontásáig hol lakott, saját személyét illetően igazolni tartozik, hogy özvegysége, illetve elválása óta hol lakott). A lakásigazolás a rendőrség bejelentőhivatala által kiállított lakbizonylattal és az illetékes kerületi elöljáróság által vizsgálat vagy két tanú vallomása alapján kiállított helyhatósági bizonyítvánnyal történik. A kérvény és a mellékletek iktatása, illetve mellékletei illeték alá esik. Szegénységi bizonyítvány csatolása esetén bélyegmentes. A kérelmet a polgármester véleményes javaslata kapcsán a belügyminiszterhez terjeszti fel. A kiállított állampolgársági bizonyítványt és személyi okmányokat a polgármesteri hivatal kézbesíti. Kézbesítés előtt az állampolgársági bizonyítványra 10.000 adópengő értékű okmánybélyeget kell tenni. Állampolgársági igazolvány. Az 5070/1945. számú M. E. rendelet alapján azok a személyek, akik az 526/1945. M. E. számú rendelettel hatályonkívül helyezett jogszabályok (felvidéki, kárpát149
