Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
aljai, erdélyi, délvidéki törvény) alapján szerezték meg annak idején a magyar állampolgárságot és állandó lakóhelyük Magyarországnak 1937. évi december hó 31. napján fennállott határain belül van, magyar hatóságok (bíróságok) előtti eljárás során állampolgárságuk szempontjából további rendelkezésig a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek. Az állampolgársági igazolvány kiadása iránti kérelmet a belügyminiszterhez címezve a polgármesteri IV. ügyosztálynál (Központi városháza) kell előterjeszteni. A honvédség tényleges állományához tartozó személy, szolgálati úton terjeszti elő kérelmét és azt a honvédelmi miniszter továbbítja a belügyminiszterhez Az igazolvány hatályát veszti, ha az érdekelt állandó lakóhelyét Magyarországnak 1937. évi december hó 31. napján fennállott határain kívül eső területre teszi át. Azt, hogy a folyamodó az 526/1945. számú M. E. rendelettel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján szerezte meg annak idején a magyar állampolgárságot és állandó lakhelye Magyarországnak 1937. évi december hó 31. napján fennállott határain belül van, alkalmas okirat bemutatásával kell igazolni. Ha az okiratok rendelkezésre nem állanak, vagy megszerzésük nehézséggel jár, a feltételek fennállását a folyamodónak más alkalmas módon kell valószínűsítenie. A kérvényhez csatolni kell: 1. Felvidékieknél: (1938: XXXIV. te. alapján) leszármazást igazoló személyi okmányok apai ágon 1870. évig visszamenőleg (születési és házasságlevél); 1921. évi július hó 26. napján fennállott felvidéki illetőség; lakásigazolás arról, hogy 1928. évi november hó 1-től 1939 évi március hó 1-ig és ezen a napon is Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területen lakott ; 1939. és 1945. évek közötti tartózkodást igazoló bizonyítvány és a jelenlegi lakását igazoló lakbizonylatát. 2. Kárpátaljaiaknál: (1939. évi VI. te. alapján) leszármazást igazoló személyi okmányok apai ágon 1870. évig visszamenőleg (születési és házasságlevél); 1921. évi július hó 26. napján fennállott felvidéki illetőség; lakásigazolás arról, hogy 1929. március hó 15-től 1939. évi július hó 23-ig a visszacsatolt kárpátaljai területen lakott ; 1939. és 1945. évek közötti tartózkodását igazoló bizonyítvány és jelenlegi lakását igazoló lakbizonylatát. 3. Erdélyieknél: (1940. évi XXIV. te. alapján) a folyamodó személyi okmánya (születési és házasságlevél); igazolás arról, hogy a visszacsatolás időpontjában román honos volt; igazolás arról, hogy a visszacsatolás időpontjában (1940. év augusztus hó 30.) a visszacsatolt erdélyi területen lakott; 1940. és 1945. évek közötti tartózkodását igazoló bizonyítvány és jelenlegi lakását igazoló lakbizonylatát. 4. Délvidékieknél: (1941. évi XX. te. alapján) leszármazást igazoló személyi okmányok apai ágon 1870. évig visszamenőleg (születési és házasságlevél); az 1921. évi július hó 26. napján fennállott délvidéki illetőség; lakásigazolás arról, hogy 1931. évi június hó 1-től 1941. évi június hó 1-ig a visszacsatolt délvidéki területen lakott; 1941. és 1945. évek közötti tartózkodást igazoló bizonyítvány és jelenlegi lakását igazoló lakbizonylatát. A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki törvény alapján megszerzett állampolgárság kiterjed a feleségre és a jogszerzés befejezése időpontjában (1939 március 1.; 1939 június 23. ; 1940 augusztus 30. ; és 1941 június 1.) még kiskorú (24 éven aluli) gyermekekre. Állandó havi közsegély. Az eltartásukra köteles és képes hozzátartozóik nélküli munka és keresetképtelen szegények a lakásuk szerint illetékes kerületi elöljárótól rendszeres havi pénz- és természetbeni segélyezésben részesülnek. Az állandó segélyezés további feltétele a megállapított budapesti lakóhely, értvén alatta azt, hogy a segélyre szoruló a legutóbbi 5 év alatt leghosszabb ideig Budapesten lakott. Amennyiben a kerületi elöljáró, mint elsőfokú szegényügyi hatóság a segélyezést megtagadja, ez ellen az elsőfokon eljárt kerületi elöljáróságnál szóban (jegyzőkönyv) vagy írásban a vonatkozó véghatározat kézbesítésétől számított 15 napon belül a székesfőváros polgármesteréhez fellebbezni lehet, akinek másodfokú véghatározata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Állatárverések. Rendszeresített állatárveréseket a székesfőváros területén nem tartanak, azonban időnként a rendőrség, a honvédelmi minisztérium, a földmívelésügyi minisztérium lovait és a bíróilag lefoglalt lovakat a lóvásártelepen, a hivatalos lapban való közzététel után árverezik el. Magánosok részére az állatárveréshez az állatvásárok és közvágóhidak igazgatósága ad engedélyt. Állategészségügyi gondozást a főváros területén az állatorvosi egyetem és magánosok által létesített és fenntartott állatkórházak és rendelők látják el. Állategészségügyi közigazgatás. A hasznos állatok összeírását, illetve vizsgálatát a kér. elöljárók minden évben tavasszal tartják, vagy egy kitűzött helyen, vagy az állattulajdonos telepén. Állati fertőző betegségek megállapítása esetén a fertőtlenítést a kér. állatorvos utasítása és felügyelete mellett az állattulajdonos köteles elvégezríi saját költségén. Géperejű kocsikon történő állatszállításhoz az engedélyt a kér. állatorvos közbejöttével a kerületi elöljáró adja meg. Állatszállításokat az elszállítás előtt 6 órával a hivatalos órák alatt a kér. állatorvosnál kell kérni. Sürgős esetekben a kiszállás, illetve vizsgálat azonnal is megtörténik. Az állati nyerstermények (termékek) nemzetközi forgalmához szükséges származási és egészségi bizonyítványokat a kér. állatorvos állítja ki. Állategészségügyi rendészet. Szabályozza az 1928. évi XIX. te. és a 100.000/1932. F. M. sz. rendelet. 150
