Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége

pótanyaggal beborított ablakok a tél hidege ellen nem nyújtottak elegendő menedéket és ezért, valamint a már előbb említett tüzelőanyaghiány miatt az oktatást december hó 15-én be kellett szüntetni. Tervbevette a polgármester új iskolák építését is. Mindenekelőtt új iskolát kell emelni a lebontott I., Czakó-utcaö. sz., az I., Halászbástya 4. sz. és a XIV., Lőcsei-út 123. sz. népiskolák pótlására. Új iskolaépületekre van szükség a XIII. kerületnek is azon a részén, ahol a kislakásos telep épül. A XIII. kerületben két általános iskola és egy középiskola építését tervezi a polgár- mester. Középiskola építésére főként azért van szükség, hogy biztosítsák azoknak a környéken lakó munkásgyermekeknek magasabbfokú iskoláztatását, akik eddig a város széléről a város középpontjában elhelyezett középiskolákba jártak. Az 1945. év őszén a Magyar Operaházban, valamint a többi fővárosi állami és magánszín­házakban összesen 33 opera-, illetőleg színielőadáson vettek részt a községi iskolák tanulói. Polgármesteri VIII. (Közélelmezési) ügyosztály. Budapestet a hónapok óta tartó ostrom alatt, de azt megelőzőleg is a németek és a nyilasok teljesen kifosztották és a hosszú körülzárás következtében a lakosság élelmiszer­készletei teljesen kimerültek. Ebben a sivár és reménytelen helyzetben találta Budapestet az orosz hadsereg, amikor a pesti oldalt január közepén felszabadította. A lakosság aléltságából lassan kezdett éledni és örömmel fogadta az első segítségként Kecskemétről lovaskocsival érkezett élelmiszert, melyet azonnal kórházaknak és gyermekotthonoknak osztottak ki. Ezután, ha igen kis mértékben is, de megindult a magyar kormány és a Nemzeti Bizottság által összegyűjtött adományok felhozatala. Az így beérkezett élelmiszerek mennyisége február első felében még igen kevés volt és az emberek már az éhínség lehetőségéről beszéltek. Február 12-én vette át a közellátás irányítását Budapest Közellátási Kormánybiztosa — akinek közélelmezési vonat­kozásban a székesfőváros közélelmezési ügyosztálya rendelkezésre állt — és akinek első tevékeny­sége volt, hogy az országban fellelhető élelmiszerféleségeket azonnal zárolta és vásárlási biztosok kiküldésével a zárolt áruk felhozatalát megszervezte. Ennek eredménye abban mutatkozott, hogy már február havában egyes üzemek és vállalatok, továbbá kórházak kaptak gyorssegélyszerű élelmiszersegítséget. Ezenkívül a Nemzeti Segély, valamint a hatósági konyhákon egytál ételt osztottak. Március havában már több mint 600.000 pesti lakos kapott étkezési jegyet, melyre egytál ételt, vagy 10 dkg kenyeret, vagy 7 dkg lisztet kapott. E jegyek különszelvényeire kiosztásra került még hagyma, burgonya, hús, liszt, tojás, cukor, dohány és élesztő, a gyermekek külön­szelvényeire pedig sajt, tojás és túró. Már ebben az időben megindult a kormánybiztosság burgonyaakciója is, melyeknek keretében a közterületekre kitóit vagonokból közvetlenül hozták forgalomba a burgonyát. Április hónapban már bekapcsolható volt az élelmezési rendszerbe Buda, Kispest, Pest- szenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest és Csepel, úgyhogy jegyet ebben az időben már több, mint 1,000.000 személy kapott. Május havában az élelmezési rendszerbe bekapcsolódott Albertfalva, Békásmegyer, Pest- szentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosszentmihály és Sashalom. Ennek a hónapnak a közepén a Közellátási Kormánybiztos Budapest polgármestere lett, azonban továbbra is változatlanul ellátta Nagy-Budapest közellátási kormánybiztosi teendőit. Változás csupán annyiban mutatkozott, hogy a közellátási adminisztráció zöme átvonult a Városházára és túlnyomórészt a polgármesteri VIII. (közellátási) ügyosztály kiterjesztett keretében folytatta működését. A kormánybiztosnak a rendkívüli megbízatásáról történt lemondása után a kormánybiztosság ügyköre legnagyobbrészt a polgármesteri Vili. ügyosztály ügykörébe került. Június havában bekapcsolódott az ellátásba a Nagy-Budapesthez tartozó még hátralévő 9 helység éspedig Budafok, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Rákos liget, Soroksár és Vecsés. Ebben az időben már közel 1,400.000 lakos kapott étkezési jegyet. Június 25-től kezdve Sztálin Marsall által az orosz nép segítségeként rendelkezésre adott élelmiszerkészleteknek megfelelően egészen új, felemelt élelmiszerfejadagokat lehetett meg­állapítani, melyek szerint a lakosságot öt csoportba osztva rendszeresen sikerült egyes elsőrendű élelmiszerekkel ellátni. Külön-külön csoportba kerültek a nehéz testi munkások, a testi munkások, a hivatalnokok, a gyermekek 12 éves korig és a lakosság többi része. Az a körülmény, hogy a vezető szellemi réteget a nehéz testi munkás és a testi munkás kategóriába sorolták, nagymértékben elősegítette az értelmiségnek elesettségéből való kijutását. Ez a segítség szeptember hó végével kimerült és az élelmiszerek elfogytával a helyzet ismét leromlott. Az ostrom következtében a különböző kerületi vásárcsarnokok és piacok többé-kevésbbé megrongálódtak. A megrongálódott vásárcsarnokokban a helyreállítási munka az ostrom után azonnal megkezdődött, úgyhogy a Belvárosi, Batthyány-téri és vérmezői csarnokok kivételével 88

Next

/
Thumbnails
Contents