Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
a csarnokok teljes befogadóképességgel állanak az árusok, illetve a vásárlóközönség rendelkezésére. A Nagyvásártelep 1945. május hó 7-én nyílt meg újból. Az árusokat a vásártelepen — miután a Nagyvásártelep rendkívül súlyos károkat szenvedett — a Vásárcsarnok előtti szabad téren kellett elhelyezni. A Sertésközvágóhidat 1945. január 11-én, a Szarvasmarhaközvágóhidat pedig január 13-án szabadították fel az orosz csapatok. Január 25-e után mind a két vágóhídon megindult a romeltakarítás, a lóhullák, romlott belsőrészek és csontok elföldelése. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a helyreállítás munkája is. A közvágóhidakat az elmúlt évben jórészt orosz katonai hatóságok vették igénybe. A háborús cselekmények következtében erősen megcsappant állat- állomány és ennek folyományaként elrendelt vágási tilalom folytán az állatvásárokra — a lóvásárt kivéve — felhajtás nem volt. Az Állategészségügyi Telep az ostrom következtében súlyos károkat szenvedett. A romeltakarítási és helyreállítási munkálatok hosszabb időt vettek igénybe és csak az év második felében tudta kifejteni a telep rendeltetésszérű működését. A Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet az ostrom után január havában nehéz körülmények között kezdte meg újra működését és csak az év második felében terjeszthette ki ellenőrző tevékenységét az élelmiszerforgalom minden vonalára. Az ostrom az Élelmiszerjegy-Kózpont jegyfiókjainak működését egészen megbénította. A Lajos-utcai központ és a jegyfiókok nagyrésze elpusztult. Február havában kezdetét vette a központ újjászervezése. Az Élelmiszerjegy-Központ újabb székhelye először az Izabella-utcai, később pedig a Lónyay-utcai iskola lett. A közélelmezési üzemek közül a legnagyobb károsodás a Községi Lóhúsüzemet érte. Az üzem a vágási tilalom következtében hivatásszerű működésének nem tudott eleget tenni, ezért egyrészt bekapcsolódott a jegyre kiszolgáltatandó élelmiszerek kiosztásába, másrészt az úgynevezett szabadkereskedelmi cikkek eladásával folytat önálló tevékenységet. Jelenleg az orosz katonai alakulatok részére dolgoz fel húsárut. A Községi Élelmiszerárusító Üzemet az ostrom után az orosz katonaság szállta meg, de már január 29-én megengedték, hogy a romeltakarítási és helyreállítási munkálatok megkezdődhessenek Az árusítás 12 fióküzlet megnyitásával még február havában megkezdődött. Az üzletek helyre- állítása ezután fokozott erővel folytatódott, úgyhogy az év végén már 83 fióküzlet működött. Az üzem a közellátási kormánybiztosság összes raktárainak kezelését is végezte. Egyébként a kormánybiztosság kereskedelmi tisztviselőinek javarésze kezdettől fogva az üzem alkalmazottaiból került ki. Emiatt később az üzem saját adminisztrációjában is átmeneti nehézségek mutatkoztak. Az üzem az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától átvette a Meinl Rt. és a Suppán vállalatokat. Az üzem az ostrom után a munka megindulásakor 80 alkalmazottat foglalkoztatott, míg jelenleg az alkalmazottak száma 1250. A Községi Kenyérgyárat a felszabadulás után az orosz katonaság vette igénybe és csak június hó 27-én adta át a fővárosnak. Az év második felében tehát teljes mértékben szolgálhatta a polgári lakosság kenyérszükségletének kielégítését és a főváros kenyérellátásának döntő tényezője lett. Augusztus 21-én az óbudai fióktelep is megnyílt, a budai oldal kenyérellátásának elősegítésére. A két üzem napi átlagtermelése 8—10 v. kenyér, amely Budapest szükségletének jelentős részét fedezi. A Magyar Sertéshízlaló és Húsipari rt. nagytétényi telepét az orosz hadsereg január 1-én igénybevette. Az igénybevétel július havában részlegesen, szeptember hó közepén pedig véglegesen megszűnt. A sertéshizlaldát jóvátételi hizlalások lebonyolításával bízta meg a közellátásügyi minisztérium. Az ipari közellátási ügyosztály működéséről. A nagymértékben • leromlott és a nagy áruhiányban szenvedő gazdasági helyzetre tekintettel felterjesztésekben kérték a kormányhatóságot, zárolja a közszükségleti cikkeket és azokban csak kötött forgalmat engedélyezzen. Sajnos, ilyen értelemben vett rendszeres ellátást eddig csak petróleummal és gyufával lehetett megvalósítani, mert a kormányhatóság az ehhez szükséges árumennyiséget ezekben tudta biztosítani. Számtalan esetben felhívták úgy a Közellátási-, mint az Iparügyi Miniszter figyelmét arra a szomorú tényre, hogy amíg a kirakatok zsúfolásig tömve vannak úgy pipere-, mint mosószappannal, — a dolgozók által megfizethetetlen áron, — addig a hatóságok még a csecsemők részére sem biztosították a legminimálisabb szappanmennyiséget, nem is beszélve a kórházak szükségleteiről. Midőn a főváros vezetősége látta, hogy a felsőbb hatóságok részéről semmiféle segítségben nem részesülhet, a légitámadások következtében megrongált fővárosi szappanüzemet rendbehozta és saját erejéből minden segítés nélkül a meglévő, valamint vásárolt nyeisanyagok felhasználásával október hótól kezdve a fővárosi kórházakat és orvosi rendelőintézeteket szappannal szervezetten ellátja. Sőt, 1946. január első felében minden 1945. évben született csecsemő részére fejenként 10 dg babyszappant oszt, amelyet szintén a saját erejéből állított elő. Az elkövetkező hónapokban még komolyabb javulást remélnek elérni azzal, hogy a budapesti malmokban őrlésre kerülőjtengeri- csírát bérmunkában olajjá feldolgoztatják és az így nyert olaj azon részéből, amely emberi táplálkozásra alkalmatlan, szappant készítenek saját műhelyükben. Az így nyert olaj havonként legalább 1 vagonra becsülhető. 89
