Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
62 A kivetett adó összegét fizetési meghagyáson kell az adózóval közölni. A fizetési meghagyással kivetett adót a kézbesítéstől számított 15 nap alatt kell megfizetni. Az adó visszatérítésére, behajtására és biztosítására a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Azt, aki a szabályrendeletben előírt kimutatást nem mutatja be idejében és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti, 200 pengőig terjedő, elzárásra át nem változtatható pénzbírsággal, azt pedig, aki a székesfővárost adóbevételében megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki, — amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik — a tényleg megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó tízszeres összegéig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni. A befolyt bírságpénzeket szegényügyi célokra kell fordítani. A pénzbírságot közadók módjára kell behajtani. Az adó kivetése ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni. Ennek határozata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A pénzbírság ügyében I. fokon a polgármester, II. fokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. A másodfokú határozat ellen az 1929. évi XXX. t.-c. korlátái között felülvizsgálati kérelemmel lehet a m. kir. belügyminiszterhez fordulni. Tűzoltási járulék. A törvényhatósági bizottság közgyűlése az 1938. évi február hó 18-i 70/1938. kgy. számú határozatával alkotta meg a tűzoltási járulékról szóló szabályrendeletet. A járulék kivetése, beszedése, biztosítása vagy visszatérítése, továbbá az adómentesség kérdésében felmerült vitás esetekben elsőfokon a polgármester, másodfokon a közig, bizottság adóügyi albizottsága dönt. Az utóbbinak véghatározata ellen a közig, bírósághoz panasznak van helye. A jelenleg érvényes jogállapot szerint a Budapest székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel bíró biztosító vállalatok a székesfőváros területén levő ingatlanok és ingók után beszedett tűzkár elleni biztosítási díjbevételei 10%-át kötelesek községi tűzoltási járulék fejében fizetni. Kivételesen a biztosított fizeti a járulékot abban az esetben, ha a székesfőváros területén levő ingatlanát, vagy ingóságát a székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel nem bíró biztosító vállalatnál biztosítja tűzkár ellen és pedig a biztosítási díj 10%-át, ha hazai és 50%-át, ha külföldi a biztosító vállalat. Idegenforgalmi járulék. Budapest széekesfőváros közgyűlése 71/1938. kgy. számú szabályrendeletével elhatározta, hogy az idegenforgalom előmozdítása és növelése érdekében, az e célból szükséges anyagi eszközök előteremtése és biztosítása végett a székesfőváros területén levő szállodákban és penziókban bérbeadott szobák bére (ára) után idegenforgalmi járulékot
