Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
63 szed. Az idegenforgalmi járulék a bérbeadót (a szálloda, a penzió tulajdonosát) terheli és azt a bérbevevőre semmiféle címen áthárítani nem szabad. Az idegenforgalmi járulék kivetési alapja a szállodákban (penziókban) bérbeadott szobák hatóságilag láttamozott bére (ára), amelyből azonban az igazolt engedményeket, továbbá a fűtésért és a külön fürdőszobahasználatért számlázott díjakat levonásba kell hozni. A különágyért külön felszámított használati díj járulékköteles. Az idegenforgalmi járulék általában a megállapított bérösszeg 5%-a. A bérbeadó köteles az idegenforgalmi járulékot havonként utólag, mindig a következő hónap 8. napjáig a székesfőváros központi pénztárába befizetni. A járulék kivetése ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni. Ennek határozata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. Ebadó. A jelenleg érvényben levő 690/1927. kgy. számú ebadószabályrendelet rendelkezései szerint az adó összege a haszoncélra tartott eb után évi 2 pengő, a telivér ebtenyésztés, vagy vadászat céljára tartott fajtiszta eb után évi 15 pengő és a kedvtelésből tartott eb után évi 35 pengő. A szabályrendelet pontosan meghatározza, hogy az adózás szempontjából mely ebek nyilváníttatnak haszoncélra, tenyésztés vagy vadászat céljára, illetve kedvtelésből tartott ebnek s ugyanakkor a tiszta- fajúság igazolását is szabályozza. A főváros szabályrendelete általában megfelel azoknak a rendelkezéseknek, amelyeket az új állategészségügyi törvény az ebadóra vonatkozólag előír. Az ebadó megállapítása, kivetése, beszedése, az adómentesség kérdésében és a bírságolási ügyekben elsőfokon a kér. elöljáró, másodfokon a közig. biz. adóügyi bizottsága határoz. Jogorvoslati határidő 15 nap. 1940 január 1-én új szabályrendelet lép életbe és az adótételek is módosulnak. Községi hatósági díjak. A székesfőváros hatósági díjat szed a székesfőváros hatóságai részéről kiadott bizonyítványok, engedélyek és jogosítványok után, továbbá a különböző hatósági cselekmények és hivatalos eljárások után is, abból az elvből kiindulva, hogy helyes és jogos mindazon hatósági ténykedések után díjat kiróni, ahol magánérdekből hatósági szolgáltatás vétetik igénybe vagy ahol a hatóság cselekményéből, engedélyéből a kérelmezőre jogi vagy anyagi előny származik. A hatósági díjak mértékét a törvényhatóság bizottságának közgyűlése a 188/1927., illetve a 176/1937. kgy. számú határozatával állapította meg. A jogorvoslatok tekintetében az érvényben levő jogszabályok rendelkezései az irányadók. Rendkívüli adók. Az 1931. évi 4750. M. E. sz. rendelet értelmében 1932 július hó 1-től kezdődően — az addig érvényben volt szükségadó helyett — rendkívüli pótlékot kell fizetni. A ház- tulajdonosok a nyersbérjövedelem 6-7%-át, a jövedelemadó alanyok a jövedelemadónak 60%-át, a vagyonadó alanyok a vagyonadónak 100%-át, a társulati adóalanyok a társulati adó 40%-át
