Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
61 megváltása kötelező, akkor a ruhatár vagy a műsor után kell 5% vigalmi adót fizetni. Aki belépődíjat nem fizet, az a legmagasabb belépődíj után számított vigalmi adót tartozik fizetni. Ahol belépődíjat nem fizetnek, a vigalmi adó személyenként a következő : kávéházban, vendéglőben, korcsmában, ahol cigányzene játszik, négy fillér, ahol bármilyen más zene (jazz, szimfonikus, sramml stb.) játszik, nyolc fillér, ahol a közönség táncolhat, 24 fillér. Mulatóhelyeken 50 fillér. A kártyajátékosok vigalmi adója a fizetett kártyapénz 25%-a. A vigalmi adót az köteles a közönségtől a székesfőváros részére szavatosság mellett beszedni, aki a belépődíj bevétele felett rendelkezik, vagy ahol nincsen belépődíj, az engedélyes, akinek jogán a szórakozóhely üzemben van (a következőkben »vállalkozó«). A vigalmi adót a belépődíjjal (belépőjegy árával) együtt kell megfizetni. Azért a belépődíjat úgy kell megállapítani, hogy abban a belépődíjon felül a vigalmi adó is bennfoglaltassék. Ahol nincs belépődíj, ott a vigalmi adó lerovása adójegyek ellenében történik. A vállalkozó tartozik erre a célra szükséges adójegyeket, az adójegy árának befizetése ellenében, a székes- főváros pénztárától beszerezni. A vállalkozó az adójegyet akkor köteles a fizetésre kötelezettnek átadni, amikor az a kávéházban, vendéglőben, mulatóhelyen, kártyaszobában helyet foglal. A polgármester a vigalmi adót, kivételes esetekben, átalányban állapíthatja meg és a vállalkozó kérésére, a megelőző hónap (hónapok) eredménye alapján legfeljebb egy-egy év tartamára rögzítheti. Ha az átalányozás (rögzítés) adójeggyel fizetendő vigalmi adóra vonatkozik, adójegyeket kiszolgáltatni nem kell. A beszedett adóval a vállalkozó havonként tartozik elszámolni és az adót a következő hónap 15-ig köteles a székesfőváros pénztárába beszolgáltatni. Késedelem esetében a hátralék után a közadókra megállapított késedelmi kamatot kell fizetni. Az átalá- nyozott (rögzített) adót minden hónap 15-ig előre kell megfizetni. A beszolgáltatott adó helyességének ellenőrzése céljára a vállalkozó az adó beszolgáltatásával egyidejűén kimutatást tartozik adni a székesfőváros számvevőségének a kiadott belépőjegyekről és az adóköteles bevételekről. A vállalkozó köteles a belépőjegyekről nyilvántartást és a jegybevételekről szabályszerű üzleti könyvet vezetni,- azokat legalább 2 évig megőrizni és a székesfőváros részéről megbízott ellenőrző tisztviselőinek bármikor megmutatni. Ha az adózás adójegyekkel történik, akkor az adózó az adójegyet ellenőrzés céljából kívánatra felmutatni tartozik. Az adójegyek felhasználásáról a vállalkozó napi kimutatást tartozik vezetni. Ha a vállalkozó nem mutatja be kellő időben a kimutatást, vagy ha nem a helyesen kiszámított adóösszeget szolgáltatja be a székesfővárosnak, akkor az adót a székes- főváros számvevősége állapítja meg és veti ki a vállalkozó terhére.
