Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
387 amelyeket az intézetbe a kerületi vásárfelügyelők és tisztiorvosok által beküldött mintákon végez az intézet. Ezeken a laboratóriumi vizsgálatokon kívül azonban az intézet a különböző ügyosztályoknak, elöljáróságoknak, hivataloknak igen sok olyan szakvéleményt ad, sok olyan helyszíni eljáráson vesz részt, amelyek sok időt és munkát igényelnek. így például igen nagy munkát végez az intézet a közélelmezési, közegészségügyi és iparügyi ügyosztályokba fellebbezés folytán kerülő kihágási ügyek másodfokú elbírálásához szükséges szakvélemények adásával; a városi kövezetvám és fogyasztási adó kivetésével kapcsolatban elkészített javaslataival, az iparhatósági telepengedélyekkel járó helyszíni tárgyalásokon, a kerületi elöljáróságok által lefolytatott tűz- rendészeti gyárvizsgálatokon. Számtalan esetben — sőt amióta az élelmiszerrendészeti kihágások a IV. kerületi elöljáróságon köz- pontosíttattak állandóan — a kihágási ügyek tárgyalásain mint meghívott szakértő szerepel az intézet. A jövőben a vizsgálatok száma valószínűleg növekedni fog, mert a földmívelésügyi kormány több olyan élelmiszer forgalmát szabályozta, amelyeknek hatályosabb ellenőrzése csakis ezután a szabályozás után válik lehetségessé. Vezető : dr. Hunkár Béla igazgató. VÍZMŰVEK (IV., Egyetem-utca 2. Távbeszélő száma : 185-855, 182-846.) A főváros területén az első vízmüvet a rómaiak építették. A törökvilágban emberhajtotta taposómalmok segítségével emelték a Duna vizét a Várba és a Rudas-fürdőbe. A pesti oldalon köz- kutakból és a Dunából lajtokkal hordott vízzel történt a vízellátás. Budapest vízellátásának, mai vízmüvének alapját Lindley angol mérnök vetette meg 1868-ban. 1878-ban Wein vízműigazgató az Országház-téren egy úgynevezett gyüjtőcsöves víztermelőberendezést épített. A budai városrész ellátására 1881- ben a budaújlaki Dunaparton is épült vízműtelep. A rohamosan fejlődő várost azonban ezek a berendezések már nem tudták kielégíteni és ezért mesterséges szűrőberendezésekkel szűrt duna- vizet szolgáltattak a fogyasztóknak, míg végre a kolerajárvány kikényszerítette a végleges vízműtelep létesítését. 1893-ban kezdték meg a káposztásmegyeri vízműtelep építését, amely 1896-ban fejeződött be. Víznyerés tekintetében Budapest rendkívül kedvező helyzetben van. A Duna folyam a Visegrádtól dél felé elterülő lapos területet feltöltötte homokos kavics hordalékával és így kifogyhatatlannak mondható jó ivóvíznyerő területet létesített. Ezekben a hatalmas homokos kavicsrétegekben természetes szűréssel megszűrt víz tárolódik. A kavicsréteg vize dunatalajvízből és csapadékból eredő talajvíz keveréke. Üdítő és jóízű, hőmérséklete 7—11 fok C, 12 német keménységi fokú, baktériummentes. A káposztásmegyeri vízmű üzembehelyezése után a főváros vízellátása részére újabb, jelentősebb víztermelőtelep hosszú ideig nem épült. A világháború és az azt 25*
