Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
388 követő gazdasági leromlás után végre 1926-ban sor került a víztermelés további növelésére. A régi víztermelő telepek vízszolgáltatásának növelése és gépi berendezéseinek modernizálása mellett az erősen fejlődő budai oldal vízellátásának biztosítása érdekében szükségesnek mutatkozott a Duna jobbpartján egy külön vízműtelep létesítése. Ezt a vízműtelepet a békásmegyeri dunaparton építették meg s vele kapcsolatban a Szentendreisziget nyugati oldaláról kiindulóan egy kisebb méretű alagutat, úgynevezett bujtatót építettek. Ezen a bujtatón keresztül jut a monostori vízműtelep vize a békásmegyeri telep közvetítésével a budai vízcsőhálózatba. A Vízművek üzembiztonságának fokozására a váci Dunaág alatt két járható tartalék-alagutat építettek. 1938. évben az egész évi víztermelés 73,355.720 m3 volt. A csőhálózat hossza 1,268.593 folyóméter, 6.428 zárcsappal és 8.408 tűzcsappal. 202 nyilvános közkút áll a lakosság rendelkezésére. A főváros összesen 35.476 épülete közül 1938-ban 33.476 volt vízzel ellátva. A fürdőszobák száma 125.509, víz- öblítéses klozet pedig 299.277 volt ugyanez évben. A fogyasztott víz elszámolása mérők alapján történik. 36.678 darab vízmérő volt felszerelve 1938-ban. Vezető : Pap Ferenc vezérigazgató. Helyettes vezérigazgató : Molnár Aladár.
