Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
363 ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HIVATAL (I., Olasz-fasor 8. Távbeszélő száma: 1-506-07). A székesfőváros erdőbirtoka a városfejlődés vonalába eső kisebb erdőfoltok kiirtása folytán beállott apadások leütésével kisajátítások és vásárlások útján 1882-től a mai napig majdnem kétszeresre, pontosan 3942 kát. holdra emelkedett. Az erdőbirtok területéből 1123.4 kát. hold Budakeszi község, 2818.60 kát. hold pedig Budapest székesfőváros határában, és pedig 367.30 kát. hold a pesti, 2451’3 kát. hold a budai oldalon terül el. Utóbb említett erdők túlnyomó része a határvonalak mentén fekszik, helyenként elkeskenyedő és a magánbirtokok által rövidebb-hosszabb szakaszokon elválasztott pásztákban húzódik az ürömi határtól a budai hegyeken át a Kakukhegyig, illetőleg a Kamaraerdőig és a Dunán túl a gubacsi, kispesti, pestszentlőrinci, rákoskeresztúri határ mellett Rákosszentmihályig. Az erdők Budapest székes- főváros közönségének üdülőhelyéül szolgálnak, ezért kezelésüknél és fenntartásuknál az a cél van kitűzve, hogy a meglevő állományokban használatukat a lombozat észrevehető megbontása nélkül foganatosítsák és hogy a tisztás, kopár területeket mielőbb beerdősítsék. Ennek a célnak követését a jóváhagyott rendszeres gazdasági tervek szigorúan előírják, ilyen korlátozás mellett pedig egyáltalában nem lehet arra számítani, hogy az erdők nagyobb jövedelmet hajtsanak, különösen nem akkor, ha tudjuk, hogy az erdőket nap-nap mellett nagyszámban látogató közönség által okozható károsítások és tűzesetek megakadályozása céljából aránylag nagyszámú őrzőszemélyzetet kell alkalmazni. Itt még azt a körülményt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közönség kényelmét szolgáló és az erdőségeket behálózó mintegy 80 kilométer hosszú sétaút, több kilátó, nevezetesen a jánoshegyi Erzsébet-kilátótorony, a széchenyihegyi Gloriette, Árpád-pihenő, 7 kisebb menedékház, 12 fedett és- a több mint 900 darab pad fenntartási költségei is az erdőgazdaságot terhelik. Ugyancsak az erdőgazdaságot terhelik az erdősítések és a csemetenevelés költségei is. A jelenleg folytatott szálalóvágások erdőhasználati mód alkalmazása mellett a vágások erdősítés költségei aránylag csekély összeget képviselnek, de annál többet emészt fel a régebben és újabban vásárolt kopárságok beerdősítése. A székesfőváros a Viharhegy-dülőben az 1906. év folyamán 271 kát. hold kopár területet vásárolt, amely a további vásárlásokkal együtt kereken 300 kát. holdra szaporodott. Ezek a kopár és tisztás területek már be lettek ültetve. A kipusztult csemeték pótlása azonban még mindig tetemes összeget emészt fel. A pesti oldalon fekvő fásítási öv 367.30 kát. hold területének 320 kát. holdjáról az erdőt az 1918—1920. években a Károlyiforradalom és az oláh megszállás alatt mondhatni, teljesen kiirtották. Az erdőhivatal nagy erővel fogott hozzá a kiirtott területek beerdősítéséhez és a beerdősített területek pótlásához, úgyhogy az már teljes egészében végre van hajtva. Erdőőrzés céljára 19 erdőőri állás van rendszeresítve és ugyanezen
