Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
364 célból 1 erdőszolga van alkalmazásban. Erdőőröknek csakis törvényszerű képesítéssel bíró egyének alkalmaztatnak. A székes- főváros határában az 1935. évi statisztikai évkönyv adatai szerint 26.904.8 kát. hold úgynevezett kültelek van. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. úgy intézkedik, hogy a községek kötelesek a határ (kültelek) őrzésére a viszonyok által kívánt számban mezőőröket alkalmazni. Ez alapon az idézett törvény értelmében a kültelki területek 33 kerületre osztattak és valamennyi kerületbe egy-egy mezőőr alkalmaztatott, akiknek közvetlen felügyeletére és ellenőrzésére 5 mezőrendőri felügyelői állás is rendszeresíttetett. Ennek a személyzetnek, amelyet később — 1922. évben — még 10 ideiglenes járőr, illetve az 1936. évi statusrendezéssel kapcsolatosan 15 ideiglenes mezőőr és 4 kisegítő mezőőr alkalmazásával egészítettek ki, szolgálati, fegyelmi, fegyverviselési és fegyverhasználati jogairól és kötelességeiről a szfőváros a törvény rendelkezései alapján 913/1925. kgy. sz. alatt szabályrendeletet alkotott, amely némi módosítással jelenleg is érvényben van. Az erdőőri és mezőrendőri személyzet felett a felügyeletet és ellenőrzést az erdő- és mezőgazdasági hivatal gyakorolja, a személyzet ennek van alárendelve és ez van hivatva arra, hogy a törvény rendelkezéseinek pontos végrehajtása és betartása felett őrködjék. Ide futnak be a felügyelők által összegyűjtött jelentések hétről-hétre és innen irányítják azokat az illetékes hatóságokhoz, illetve telektulajdonosokhoz. Az említett jelentések az erdőgazdaságot érintő minden kihágásról (kihágás, lopás, rongálás stb.) tűzesetről, természeti csapásokról és olyan eseményekről szólnak, melyek az erdőgazdasággal és annak tartozékaival valamilyen szempontból vonatkozásban vannak. A mezőrendőri személyzet jelentést tesz minden olyan esetről és cselekményről, amely a mezőrendőri, útügyi, vízjogi, közegészségügyi, halászati, vadászati stb. törvények, továbbá az építésügyi stb. szabályrendeletek értelmében valamilyen szempontból elbírálás tárgyát képezhetik. Ez a hivatal képviseli a székesfővárost a hatósági tárgyalásokon is. Vezető : Csizmazia László erdőfőtanácsos. FERTŐTLENÍTŐ intézet (V., Váci-út 174. sz. Távbeszélő kapcsolószáma: 2-922-44.). Az 1892-ben fellépett kolerajárvány idején létesítette a főváros egy ideiglenes favázas barakban az első fertőtlenítő intézetet. Ez a kis intézet 1892 október hó 3-án kezdte meg működését. A kolerajárvány megszűnése után a törvényhatóság a fertőtlenítő intézet állandó fenntartását határozta el, hatósági jelleggel ruházta fel és működési körét a többi fertőző betegségekre is kiterjesztette. A modern új fertőtlenítő intézet az V., Váci-út 174. szám alatt 1913-ban nyílt meg. 1925-től kezdve csak a Váci-úti fertőtlenítő intézet és a vele kapcsolatos 60 ágyas megfigyelőintézet működik. A fertőtlenítő intézet kisegítő intézménye a Gyáli-út 7/a szám
