Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
207 asztalosműhelyek, gépzsír-, vazelin-és kocsikenőcsgyártás, ameny- nyiben a gyártás melegúton történik, gipszbányák, gőzmalmok, gummigyárak, gyanta- és terpentindesztilláló telepek, gyapjúfonó, kenderkészítő és fonó, lenkikészítő és fonó, továbbá pamut- kártoló és fonó és jutafonó telepek, gyertyaöntők, gyorsfehérítők, gyógyszervegyészeti gyárak, gyúszeráruk készítésére szánt telepek, hámorművek, házfedőpapír- és házfedőnemez előállítására szolgáló gyárak, karbidgyárak, kátránykészítő- és kátrányos ponyvát előállító gyárak, kátránylepároló telepek, kazeingyárak, keményítő- és keményítőszörpelőállító gyárak, kocsikenőcsgyártás nagyban, kokszgyárak, amennyiben másutt állíttatnak fel, mint ahol az anyag termeltetik, kőfejtő telepek és kőbányák, korom- égetők, lakkgyárak, len- és kenderáztató telepek, lőporgyárak és raktárak, malátagyárak, marha- és sertéshízlalók, amennyiben a nagyipar körébe tartoznak, mésztégla- és gipszégetőkemencék, műanyaggyárak (amennyiben azok gyártása vegyi átalakulással kapcsolatos, phenol, kondenzációs termékek stb.) műtrágya- gyárak, műselyem- és collodiumgyárak, nyersfilmgyárak, ócska épületfa telepek, olajgyárak, olajhidrogénező (olajkeményítő) telep, őrlőmalmok, paraffingyárak, pörkölőkemencék, rézgálic- és vasgálicgyárak, rongygyüjtő és osztályozó telepek, ruggyantagyárak, sörgyárak, szappanfőzők, száraz- és szélmalmok, szárnyas- és apróállatok nagybani vágása, szénkéneggyárak, szerves festékgyárak (ú. n. kátrányfestékgyárak), szeszgyárak, szeszfinomítógyárak, téglagyártás, tímárműhelyek, tőzeg- és barnaszén lepároló telepek, trágyagyárak, tükörgyárak, tüzijátékáru készítésére szolgáló telep, uszodák, üveghuták, vágóhidak, vegyészeti gyárak, vegyi festékgyárak, vegytisztító telepek, villamoserőt és sűrített levegőt előállító ipari célt szolgáló telepek, viaszosvászon-, műbőr- és linoleumgyárak, vér- és lúgkőfőzők, vízgáz- telepek, zsírbontó- és glicerinfinomító telepek. A telepengedély érvénye elenyészik, ha a jogerős telepengedély kézhezvételétől számított 2 év alatt az üzem meg nem indul vagy ha az 2 éven át szünetel. Műhelyekben, gyárüzemekben, iparhatóságilag jóváhagyott Munkarendet kell kifüggeszteni. A kérelemhez a munkarendet három példányban kell csatolni. A kér. elöljáró az iparfelügyelőség véleménye alapján láttamozza a munkarendet. A magyar királyi minisztérium 5.850/1938. M. E. számú rendelete értelmében további rendelkezésig iparigazolványt és iparengedélyt nem szabad kiadni. Ez a rendelkezés nem érinti azoknak az iparigazolvány, illetőleg iparengedély kiadására irányuló kérelmeknek az elbírálását, amelyeket az illetékes iparhatóságoknál 1938. évi augusztus hó 15. napját megelőzően terjesztettek elő. Az illetékes miniszter az iparigazolvány vagy az iparengedély kiadását egyes indokolt esetekben, vagy ha indokolt, egyes iparokra nézve is engedélyezheti. Az 1939. évi IV. t.-c. 14. §-a kimondja, hogy ipar gyakorlásra zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazol
