Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)

Lexikon-rész

ványok és iparengedélyek számának 6%-a alá nem csökken. A kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg az iparügyi miniszter közérdekből kivételt tehet. Foglalkozást közvetítő irodára, továbbá hitelhírszolgálatra és hiteltudósításra zsidó ipar- engedélyt nem kaphat. Foglalkozást közvetítő irodára a jelen törvény hatályba lépése előtt zsidónak adott iparengedély az 1940. évi december hó 31. napján megszűnik.

Ipariskolák. Lásd : Iskolák c. a.

Iparostanonciskola. Lásd : Iskolák c. a.

Iparrajziskola. Lásd : Iskolák c. a.

Ipartársulatok. Ugyanazt, vagy a különböző iparokat egy vagy több községben önállóan gyakorló iparosok közös érdekeik előmozdítása végett ipar(kereskedő-)társulatokká egyesülhetnek. Az iparosok és kereskedők által a közös érdekeik előmozdítására alakított egyesületek nem a belügyminiszter, hanem a kereskedelemügyi, illetve iparügyi miniszter hatásköre alá tartoznak. Ezekkel szemben nem az egyesületi jogszabályok, hanem az ipartörvény megfelelő szakaszai nyernek alkalmazást (1884. évi XVII. t.-c. 149—154. szakaszai). Az ilyen egyesületek felügyeletét az illetékes ipai’hatóság gyakorolja és így az ellenük beadott panaszoknak az elbírálása is az iparhatóság hatáskörébe tartozik. Az ipari és kereskedelmi egyesületek alapszabályai jóváhagyás végett a székesfőváros polgármestere útján mutatandó be a kereskedelemügyi, illetve iparügyi miniszterhez. Ezek az egyesületek a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikra és irataikra nézve a peres — eljárás kivételével — az 1869. évi XVI. t.-c., valamint az illetékdíjjegyzék 85. tételének 15. pontja és 89. tételének XH/a. pontja értelmében a bélyegmentességet igényelhetik.

Ipartelepek ellen, zaj, bűz, füst stb. miatt a kerületi mérnöknél lehet panaszt tenni.

Ipartestület. Az ipartestület a képesítéshez kötött iparűzőknek a szervezete. Budapest székesfőváros területén 44 iparágak, illetve iparcsoportok szerint tagozódó és egy vegyes ipartestület van. Az ipartestületek, szemben az ipartársulatokkal és egyesületekkel, kényszertársulások, ehhezképest minden iparos, aki képesítéshez kötött ipart gyakorol, köteles az illetékes ipartestületbe tagként belépni. Az ipartestületek autonóm szervezetek, főfeladatukat képezik tagjaiknak mindennemű szakmai, gazdasági, művelődési és emberbaráti érdekeinek felkarolása és hatékony szolgálata. Több vonatkozásban hatósági jellegű teendőket is végeznek, így tanoncszerződések kötése, a munkakönyvek kiadása, a munkaviszony nyilvántartása, a munkaadók és alkalmazottak munkaviszonyából kifolyóan felmerült vitás kérdésekben békéltetés, illetve döntés. Az ipartestületi életet általában az 1932. évi VIII. t.-c., illetőleg az 1936. évi VII. t.-c. szabályozza. Ezek a törvények tartalmaznak megfelelő rendelkezéseket az ipartestületeknek megalakítására, hatáskörére, működésére, stb. nézve. A felügyeletet Budapest székesfőváros polgármestere látja el, ide