Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
107 utcai közcsatornát a hatóság által történt átvételtől számított 10 éven túl, de 50 éven belül főgyüjtőcsatorna-építés miatt kellett átépíteni, illetve újjal kicserélni. Ebben az esetben a Szabály- rendelet korlátain belül kivethető összköltségeknek 50%-át az ingatlantulajdonosok viselik, a többi pedig a székesfővárost terheli. A csatornázási költségek, amelyek az ingatlantulajdonosok által megtérítendők, a közcsatornával ellátott út, utca vagy tér mentén a csatorna hosszvonalának mindkét oldalán fekvő ingatlanok között homlokzataik hosszúságának arányában felosztatnak és az egyes ingatlanokra így eső csatornázási járulékokat az illető ingatlantulajdonosok kötelesek a székesfővárosnak megfizetni. Az ingatlantulajdonosokra legfeljebb az a költség vethető ki, amibe a csatorna 60/90 cm szabványos szelvénnyel, a térszín alatt 4 m fenékmélységgel, fenékburkolással, portland- cementbetonból, különleges építési módszerek alkalmazása nélkül kerül, illetőleg került volna. Ennek figyelembevételével a polgármester a csatornaépítési anyagok és munkabérek valóságos költségei alapján évről-évre megállapítja azt a legnagyobb kivethető járulékegységet, amelyet az ingatlantulajdonosok 1 fin homlokzathosszúság után abban az esetben tartoznak fizetni, ha a közcsatorna mentén mindkét oldalon vannak helyrajzi számmal ellátott ingatlanok. Ha a csatornát nem betonból, hanem valamely különleges anyagból (kőagyagcső, klingertégla stb.) kellett építeni, úgy az említett járulékegység legfeljebb 25%-kal emelkedhet. A csatornázási járulék kivetésénél a csatornaépítés kezdetének időpontjában érvényes legnagyobb kivethető járulékegységet kell, mint maximumot figyelembe venni. Ha valamely ingatlannak több utcára van homlokzata, az ingatlantulajdonos az egyes homlokzatok előtt épült közcsatorna költségeit az alább megállapított mértékben viseli : 1. Ha a több homlokzattal bíró ingatlannak csak az egyik homlokzata előtt épült csatorna, az illető ingatlantulajdonost a Szabályrendelet korlátain belül a csatorna teljes költsége terheli. 2. Ha az 1. pontban említett homlokzaton kívül később a többi homlokzat előtt is épül csatorna, e csatornák költségeinek felét — legfeljebb azonban 20 (Húsz) fm homlokzathosszúságig — a székesfőváros, a többit pedig az ingatlantulajdonos viseli. 3. Ha a több homlokzattal bíró ingatlannak egyik homlokzata előtt sem volt csatorna és ha az ilyen ingatlan több homlokzata előtt egvidőben épül csatorna, a székesfővárost terhelő 20 fm feleköltséget az egyes csatornák között a homlokzatok hosszúságához mérten arányosan kell elosztani. 4. A 2. pont esetében a 20 fm csatorna feieköltségének kiszámításánál a 3. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 5. Ha a 2. pontban említett csatornákat különböző időpontokban létesítik és ha ezek közül a csatornák közül az előbb épült csatorna a 20 fm hosszúságot el nem érte, a 20 fm feléből fennmaradó hosz- szúságot a későbben épülő csatornáknál kell a székesfőváros terhére elszámolni. Az ingatlanra kivetett járulékok összege az ingatlan hatósági bizonyítvánnyal igazolt forgalmi értékének 50%-át nem haladhatja meg. A forgalmi érték megállapításánál
