Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)

Lexikon-rész

108

a közcsatornaépítés végrehajtása előtti forgalmi értéket kell alapul venni. A Duna partjain, tereken és általában ott, ahol a közcsatorna mentén csak az egyik oldalon vannak helyrajzi számmal ellátott ingatlanok, a csatornaépítési költségek 25%-át a székesfőváros, a többit az egy oldalon fekvő ingatlanok tulajdonosai fizetik. Az ingatlan 1 fm homlokzathosszúságára eső járulékösszeg azonban a megállapított legmagasabb járulékegység másfélszeresét meg nem haladhatja. A járulék kiszámításánál ebben az esetben az egyik oldalon fekvő ingatlanok homlokzathosszúságait kell számításba venni. Ha a székesfőváros valamely közterületen több közcsatornát épít, az egy-egy oldalon fekvő ingatlanok tulajdonosait az előbbi pontban megállapított mértékben az odaszolgáló csatorna összes költségeinek csupán 75%-a terheli. Ez esetben tehát az ingatlantulajdonosok a kivethető járulékegységnek legfeljebb másfélszeresét tartoznak a székes- fővárosnak megtéríteni. Ha az előbbi bekezdésben említett közcsatornák különböző időben létesülnek és a korábban létesített közcsatorna költségeit a mindkét oldalon fekvő ingatlanok tulajdonosaira kivetették, a később létesített közcsatorna költségei is a mindkét oldalon fekvő ingatlanok tulajdonosait közösen terhelik. A csatornázási járulék a munkálat befejezése után, annak a hatósági átvételétől számított 18 hónap alatt kivetendő és a fizetési meghagyás ugyanazon határidő alatt kibocsátandó. A csatornázási járulék arra vettetik ki, aki a kivetés idejében az ingatlan tulajdonosa. A csatornázási járulék közadók módjára a fennálló törvények és szabályok szerint közigazgatási úton hajtandó be. A csatornázási járulék a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt fizetendő, amely határidő lejárta után a csatornázási járulék, tekintet nélkül a netalán közbevetett felszólamlásra, panaszra, fellebbezésre, nyert fizetési halasztásra vagy részletfizetési engedélyre, telekkönyvi bekebelezés útján biztosíttatik s ugyanezen határidőtől kezdve a csatornázási járulék után a tényleges fizetés napjáig a törvényes késedelmi kamat fizetendő. A kibocsátott fizetési meghagyás ellen annak kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt felszólamlásnak van helye a székesfőváros polgármesteréhez. A felszólamlás azonban a csatornázási járuléknak telekkönyvi bekebelezése útján leendő biztosítását nem akadályozza. A polgármester határozata ellen, annak kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a törvényhatósági bizottság fellebbezési albizottságához és ennek határozata ellen panasszal lehet élni az 1896. XXVI. t.-c. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A csatornázási járulékokról a székesfőváros központi számvevősége külön nyilvántartást vezet, amelyet a felek is megtekinthetnek és amelyek adatairól a számvevőség az érdekelt feleknek szóbeli felvilágosítást ad és kívánságukra írásbeli igazolványt is kiállít arról, hogy valamely ingatlant csatornázási járulék terhel-e és mennyi. Ezen igazolvány bélyegköteles. A székesfőváros a felek kérelmére az esedékessé vált csatornázási járulék befizetésére előzetes telekkönyvi biztosítás s az esedékesség napjától járó törvényes kése-