Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)
Lexikon-rész
95 Tűzoltási járulék. A törvényhatósági bizottság közgyűlése az 1917. évi június hó 20-i 823/1917. kgy. számú határozatával alkotta meg a tűzoltási járulékról szóló szabályrendeletet, ez a szabályrendelet azonban csupán nyolc év múlva nyert kormányhatósági jóváhagyást és csak 1925. évi május hó 1-én volt életbeléptethető. A jóváhagyást tartalmazó 34.725/1924—IX. számú belügyminiszteri leirat azonban kívánatosnak mondotta a teherviselésnek olyértelmű kiterjesztését, hogy az necsak a biztosító vállalatokra, hanem a tűzoltóság révén érdekelt összességre is kiterjesztessék. Ezért a szabályrendeletet csupán ideiglenes jellegűnek nyilvánította. Ez alapon újabb szabályrendelettervezet is készült s ennek főirányelve az volt, hogy a tűzoltási járulék szolgálatába a biztosító vállalatokon felül a vagyonérték alapulvételével a földadó, a házadó, a társulati adó és kereseti adó alanyait is bevonja. Minthogy azonban a pénzügyminiszternek a jogügyi bizottság javaslata értelmében kikért állásfoglalása e kérdésben még nem történt meg, ennélfogva ez a kérdés még nem jutott nyugvópontra. A járulék kivetése, beszedése, biztosítása vagy visszatérítése, továbbá az adómentesség kérdésében felmerült vitás esetekben elsőfokon a polgármester, másodfokon a közig, bizottság adóügyi albizottsága dönt. Az utóbbinak véghatározata ellen a közig, bírósághoz panasznak van helye. A jelenleg érvényes jogállapot szerint a Budapest székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel bíró biztosító vállalatok a székesfőváros területén levő ingatlanok és ingók után beszedett tűzkár elleni biztosítási díjbevételei 10%-át kötelesek községi tűzoltási járulék fejében fizetni. Kivételesen a biztosított fizeti a járulékot abban az esetben, ha a székesfőváros területén levő ingatlanát, vagy ingóságát a székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel nem bíró biztosító vállalatnál biztosítja tűzkár ellen és pedig a biztosítási díj 10%-át, ha hazai és 50%-át, ha külföldi a biztosító vállalat. Idegenforgalmi járulék. 1927. évi január hó 1-én az 1921. évben alkotott és az 1926. évi december hó 31-én hatálytalanított szállodaadó helyébe lépett. Az utóbbi évben a szállodások és penziósok idegenforgalmi járulékát összesen 100.000 pengő átalányban állapította meg a tanács, az érdekeltek képviseletére bízván ennek az összegnek az érdekelt szállodások és penziósok között való arányos elosztását. A járulék kivetése, beszedése és visszatérítése ügyében elsőfokon a polgármester, másodfokon a közig, bizottság adóügyi albizottsága határoz. A másodfokú véghatározat ellen a közig, bírósághoz panasznak van helye. A jogorvoslati határidő minden esetben a fizetési meghagyás vagy a véghatározat kézbesítésétől számított 15 nap. Ebadó. A jelenleg érvényben levő 690/1927. kgy. számú ebadószabályrendelet rendelkezései szerint az adó összege a haszoncélra tartott eb után évi 2 pengő, a telivér ebtenyésztés, vagy vadászat céljára tartott fajtiszta eb után évi 15 pengő és a kedvtelésből tartott eb után évi 35 pengő. A szabályrendelet pontosan meghatározza, hogy az adózás szempontjából mely
