Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)
Lexikon-rész
96 ebek nyilváníttatnak haszoncélra, tenyésztés vagy vadászat céljára, illetve kedvtelésből tartott ebnek s ugyanakkor a tisztafaj óság igazolását is szabályozza. A főváros szabályrendelete általában megfelel azoknak a rendelkezéseknek, amelyeket az új állategészségügyi törvény az ebadóra vonatkozólag előír. Az ebadó megállapítása, kivetése, beszedése, az adómentesség kérdésében és a bírságolási ügyekben elsőfokon a kér. elöljáró, másodfokon a közig. biz. adóügyi bizottsága határoz. Jogorvoslati határidő 15 nap. Községi hatósági dijak. A székesfőváros hatósági díjat szed a székesfőváros hatóságaihoz és hivatalaihoz intézett beadványok, továbbá a székesfőváros hatóságai részéről kiadott bizonyítványok, engedélyek és jogosítványok után, végül a különböző hatósági cselekmények és hivatalos eljárások után is, abból az elvből kiindulva, hogy helyes és jogos mindazon hatósági ténykedések után díjat kiróni, ahol magánérdekből hatósági szolgáltatás vétetik igénybe vagy ahol a hatóság cselekményéből, engedélyéből a kérelmezőre jogi vagy anyagi előny származik. A hatósági díjak mértékét az 1921. évi 972. kgy. számú szabályrendelethez fűzött díjjegyzék állapítja meg. Az eredeti díjjegyzékben megállapított díjak a változott gazdasági viszonyokhoz képest többízben változást szenvedtek s azokat legutóbb a törvényhatóság bizottságának közgyűlése a 188/1927. kgy. számú határozatával — anélkül, hogy a díjak mértékén változtatott volna — pengőre értékelt át. A községi hatósági díj kivetése, helyessége és jogossága, továbbá beszedése és visszatérítése ügyében, valamint bírság kérdésében elsőfokon a polgármester, másodfokon a közig, bizottság adóügyi albizottsága határoz. A kövezetbér, ősi jogosítványa az egyesített fővárosnak azért a szolgáltatásáért, amelynél fogva a bérkocsik számára állomáshelyet jelöl ki közterületen és azért az engedélyért, amely jogot ad a bérfuvarozási iparnak közterületen való gyakorlására. Ez évenként esedékes használati-díj jellegű szolgáltatás. Amikor a főváros által szedett díjak egységes szabályrendeletben nyertek megoldást, a kövezetbért is e szabály- rendelet keretébe illesztették. Az érvényben levő díjtételek ezidő- szerint : egyfogatú bérkocsi után évi 8 P, kétfogatú bérkocsi után évi 16 P, géperejű bérkocsi után évi 32 P, lófogatú idény- társaskocsi után évi 32 P, géperejű idény-társaskocsi után évi 80 P, végül egész éven át üzemben tartott lófogatú társaskocsi után évi 64 P és géperejű társaskocsi után évi 160 P. Rendkívüli adók. Az 1931. évi 4750. M. E. sz. rendelet értelmében 1932 július hó 1-től kezdődően — az addig érvényben volt szükségadó helyett — rendkívüli pótlékot kell fizetni. A ház- tulajdonosok a nyersbérjövedelem 8-4%-át, a jövedelemadó alanyok a jövedelemadónak 60%-át, a vagyonadó alanyok a vagyonadónak 100%-át, a társulati adóalanyok a társulati adó 40%-át fizetik e címen. Az alkalmazottak kereseti adóját fizetők különadót tartoznak fizetni, progresszív táblázat szerint. Ugyancsak »különadót« fizetnek a tantiém-adó alanyai.
