Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)
Lexikon-rész
87 ADÓK : Községi pótadó. A községi pótadó szedésének jogát a székes- fővárosra vonatkozólag az 1930: XVIII. t.-c. hatálybalépése előtt az 1872. évi XXXVI. t.-c. 19. §-a biztosította, amely kimondotta, hogy a főváros összes önkormányzati és közigazgatási költségei a közvagyon egyenlő elvek szerint értékesítendő jövedelmeiből és az államadó után szedendő pótlékokból fedeztetnek. Az 1930 : XVIII. t.-c. 73. §-a a községi pótadó szedésére vonatkozó jogot újból biztosította s egyben változatlanul átvette az 1872. évi XXXVI. t.-c. 19. §-ának azt a rendelkezését, hogy a községi pótadót a törvényhatóság egész területén — ugyanazon adóalap és adókulcs szerint — az illető állami adók után egységesen megállapított százalékban kell kivetni. A községi pótadó kivetésének alapjául a földadó, a házadó, a társulati adó, valamint az igazgató- sági, felügyelőbizottsági és választmányi tagok javadalmazása után kivetendő különadó, az úgynevezett tantiémeadó szolgál. Az egyenes államadók után kivethető községi pótadó legmagasabb mértéke az adóalapok 50%-át meg nem haladhatja. Kereseti adó. A kereseti adó az 1922. évi XXIII. t.-c. alapján illeti meg a székesfővárost. A kivetés módozatait az 1927. évi 300. P. M. számú hivatalos összeállítás szabályozza. A kereseti adónak két neme van, ú. m. az általános kereseti adó és az alkalmazottak kereseti adója. Általános kereseti adót a szabadfoglalkozásúak fizetnek az előző évben elért tiszta keresetük után, amelynek összegét a kerületi adófelügyelőségek állapítják meg. Kulcsa 5%, ha azonban a főváros szükségletei 5%-os kulcs mellett sem lennének fedezhetők, a pénzügyminiszter hozzájárulásával az adó kulcsa 10%-ig emelhető. Az alkalmazottak kereseti adóját az alkalmazásban lévők fizetik szolgálati illetményeik után munkaadóik útján. Az adó kulcsát a pénzügyminiszter rendeletileg állapítja meg oly módon, hogy az adó kulcsa a kivetés alapjául szolgáló kereseti összegeknek megfelelően 0’5%-tól 7‘5%-ig tételenként progresszíve emelkedik. A kivetett általános kereseti adó ellen az adó fizetésére kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 nap alatt az adófelszólamlási bizottsághoz fellebbezéssel élhet. Az adófelszólamlási bizottság határozata ellen a közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. Házbérkrajcár. A házbérkrajcárt az 1873. évi 12.593. számú közgyűlési határozat rendszeresítette s a házbérjövedelem 3 %-ában állapította meg. Szemétfuvarozási illeték. A háziszemét kifuvarozási illeték rendeltetése : a háztartásokban összegyűlt szemét kifuvarozásával, elszállításával és az egészségügyi követelményeknek megfelelő kezelésével járó költségeknek a biztosítása és fedezése. A főváros 1873. óta, tehát az egyesítés idejétől kezdődően szedi ezt az illetéket házbérkrajcárpótlék elnevezéssel. Jelenleg a házadó alapjául szolgáló bérjövedelem 1'5%-a. Városi ingatlanvagyonátruházási illeték. A székesfőváros a városi ingatlanvagyonátruházási illetéket az 1921. évi 347. és
