Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)
Lexikon-rész
88 1.177/kgy. számú szabályrendelet alapján szedi. A fővárosnak az illeték szedéséhez való jogosultságát és erre vonatkozó jogszabályalkotási jogát az 1920. évi XXXIY. t.-c. állapította meg. A szabályrendelet rendelkezései értelmében a székesfőváros a területén lévő minden ingatlant és az ezekre vonatkozó jogok átruházása esetében az idézett törvényben meghatározott 1’5%-os illetéket szed. Az 1931. év folyamán lépés történt az illeték kulcsának megváltoztatása ügyében. A Boráros-téri és óbudai új Dunahidak létesítésének kérdésével kapcsolatban ugyanis a kormány az építési költségek túlnyomó részét a fővárosra hárította, aminek folytán erre a célra új jövedelmi forrásokról kellett gondoskodni. A törvényhatósági bizottság közgyűlése elhatározta, hogy a hidak építési költségeinek 2/a-a.d részét elvállalja és ennek fedezeteként a városi ingatlanvagyonátruházási illeték kulcsát átmenetileg, amíg a fővárosnak a hidak építésére vállalt kötelezettsége fedezetet nem nyert, 1’5%-ról 2'75%-ra felemeli. Minthogy az illeték fölemelésére az 1931. évi XIII. törvénycikk a felhatalmazást megadta, az illeték 2-75%-os fölemelt kulcsa 1931. évi július hó elsejével életbe lépett. Az illetéket a központi számvevőség veti ki. A fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 30 nap alatt birtokon belül, ezen túl további 60 nap alatt birtokon kívül felebbezésnek van helye a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához. Ennek határozata ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. Engedelmi díj. A székesfőváros az ingatlanvagyonátruházási illeték kiszabása alkalmával az ingatlanok tulajdonjogának bekebelezése után ősi — az 1754., illetve az 1779. évekre visszanyúló és az uralkodó által is megerősített — jogosítványa alapján engedelmi díjat is szed. Az engedelmi díj összege 1927. évi január hó 1-étől 4*35 pengő. Részesedés a forgalmiadóból. A székesfővárost a befolyt általános forgalmiadóból az 1921. évi XXIX. t.-c. 36. §-a, továbbá az azt módosító 1925. évi XXIII. t.-c. 7. §-a értelmében részesedés illeti meg, melynek fejében a forgalmiadó kezelését ellátni tartozik. Az általános forgalmiadó kulcsa 1931. évi szeptember hó 14. óta 3%, melyből a székesfőváros — az előző 2%-os kulcsnál nyert egynegyed részesedés helyett — egyelőre csak egyhatod részesedést kap, mert az általános forgalmiadó kulcsát 2%-ról 3%-ra felemelő 4.800/1932. M. E. sz. rendelet 10. §-ának az az intézkedése, hogy az egyhatod és az egynegyed rész közötti különbözetnek az egyes törvényhatóságok közötti szétosztása egy központi számláról fog történni, a székesfővárost illetően ezideig végrehajtva nem lett. A pénzügyminiszter 1927. évi 163.416,. P. M. számú rendelete folytán 1928 február 1-től kezdődően a fény űzési forgalmiadót is a székesfőváros kezeli részesedés ellenében. ínség járulék. A főváros az inségakciók fenntartása céljára a társulati adó, a jövedelemadó és a kereseti adó pótlékolásaként járulékot szed. A járulékot a kerületi adószámviteli osztályok
