Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
313 hogy az erdőket nap-nap mellett nagyszámban látogató közönség által okozható károsítások és tűzesetek megakadályozása céljából aránylag nagyszámú őrzőszemélyzetet kell alkalmazni. Itt még azt a körülményt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közönség kényelmét szolgáló és az erdőségeket behálózó mintegy 80 kilométer hosszú sétaút, több kilátó, nevezetesen a jánoshegyi Erzsébet-kilátótorony, a széchenyihegyi Gloriette, Árpád-pihenő, 7 kisebb menedékház, 12 fedett és a több mint 900 darab pad fenntartási költségei is az erdőgazdaságot terhelik. Ugyancsak az erdőgazdaságot terhelik az erdősítések és a csemetenevelés költségei is. A jelenleg folytatott szálalóvágások erdőhasználati mód alkalmazása mellett a vágások erdősítés költségei aránylag csekély összeget képviselnek, de annál többet emészt fel a kopár- ságok és a forradalom alatt kiirtott területek beerdősítése. A székesfőváros a Yiharhegy-dülőben az 1906. év folyamán 271 kát. hold kopár területet vásárolt, amely a további vásárlásokkal együtt kereken 300 kát. holdra szaporodott. Ezek a kopár és tisztás területek már be lettek ültetve. A kipusztult csemeték pótlása azonban még éveken keresztül tetemes összeget emészt fel. A pesti oldalon fekvő fásítási öv 367.55 kát. hold területének 320 kát. holdjáról az erdőt az 1918—1920. években a Károlyiforradalom és az oláh megszállás alatt mondhatni, teljesen kiirtották. Az erdőhivatal nagy erővel fogott hozzá a kiirtott területek beerdősítéséhez és a beerdősített területek pótlásához, úgyhogy az már teljes egészében végre van hajtva. Erdőőrzés céljára 13 erdőőraltiszti állás van rendszeresítve és ugyanezen célból 4 erdőszolga van alkalmazásban. Erdőőröknek csakis törvényszerű képesítéssel bíró egyének alkalmaztatnak. A székes- főváros határában az 1929. évi statisztikai évkönyv adatai szerint 26.904.8 kát. hold úgynevezett kültelek van. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-c. úgy intézkedik, hogy a községek kötelesek a határ (kültelek) őrzésére a viszonyok által kívánt számban mezőőröket alkalmazni. Ez alapon az idézett törvény értelmében a kültelki területek 33 kerületre osztattak és valamennyi kerületbe egy-egy altiszt, mint mezőőr alkalmaztatott, akiknek közvetlen felügyeletére és ellenőrzésére 4 mezőrendőri felügyelői állás is rendszeresíttetett. Ennek a személyzetnek, amelyet később — 1922. évben — még 16 ideiglenes járőr alkalmazásával egészítettek ki, szolgálati, fegyelmi, fegyverviselési és fegyverhasználati jogairól és kötelességeiről a székes- főváros a törvény rendelkezései alapján 913/1925. kgy. sz. alatt szabályrendeletet alkotott, amely némi módosítással jelenleg is érvényben van. Az erdőőri és mezőrendőri személyzet felett a felügyeletet és ellenőrzést az erdő- és mezőgazdasági hivatal gyakorolja, a személyzet ennek van alárendelve és ez van hivatva arra, hogy a törvény rendelkezéseinek pontos végrehajtása és betartása felett őrködjék. Ide futnak be a felügyelők által összegyűjtött jelentések hétről-hétre és innen irányítják azokat az illetékes hatóságokhoz, illetve telektulajdonosokhoz. Az említett jelentések az erdőgazdaságot érintő minden kihágásról (kihágás,
