Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

314

lopás, rongálás stb.) tűzesetről, természeti csapásokról és olyan eseményekről szólnak, melyek az erdőgazdasággal és annak tartozékaival valamilyen szempontból vonatkozásban vannak. A mezőrendőri személyzet jelentést tesz minden olyan esetről és cselekményről, amely a mezőrendőri, útügyi, vízjogi, közegészségügyi, halászati, vadászati stb. törvények, továbbá az építésügyi stb. szabályrendeletek értedében valamilyen szempontból elbírálás tárgyát képezhetik. Ez a hivatal képviseli a székesfővárost a hatósági tárgyalásokon is. Vezető : Csizmazia László erdőfőtanácsos.

FERTŐTLENÍTŐ intézet

(V., Váci-út 174. sz. Távbeszélő kapcsolószáma: 922—44.). Az 1892-ben fellépett kolerajárvány idején létesítette a főváros egy ideiglenes favázas barakban az első fertőtlenítő intézetet. Ez a kis intézet 1892 október hó 3-án kezdte meg működését. A kolerajárvány megszűnése után a törvényhatóság a fertőtlenítő intézet állandó fenntartását határozta el, hatósági jelleggel ruházta fel és működési körét a többi fertőző betegségekre is kiterjesztette. A modern új fertőtlenítő intézet az V., Váci-út 174. szám alatt 1913-ban nyílt meg. 1925-től kezdve csak a Váci-úti fertőtlenítő intézet és a vele kapcsolatos 96 ágyas megfigyelőintézet működik. A fertőtlenítő intézet kisegítő intézménye a Gyáli-út 7/a szám alatt 1929. évben épült betegszállítóállomás, amelynek feladata a betegszállítókocsik fertőtlenítése és tiszta felszereléssel való ellátása, ami által a kocsiknak fertőtlenítés miatt a Váci-úti intézetbe esetenként való visszatérése elkerülhető. 1932-től kezdve a fertőtlenítő és megfigyelő intézetet maga a főváros tartja fenn. Igazgató : dr. Székelyhídi Hammer Dezső egyetemi magántanár, egészségügyi főtanácsos.

FŐVÁROSI NYILVÁNOS KÖNYVTÁR

(VIII., Reviczky-u. 1. Távbeszélő száma: 462—56, 462—57, 320—24.). Könyvállománya az 1933. év végén 453.853 kötet; ebből a központra 229.084 kötet, a fiókhálózatra 224.769 kötet esik. A könyvtár szervezete szerint két részből áll: 1. tudományos jellegű központi könyvtárból és 2. fiókkönyvtárak hálózatából. — A központi könyvtár egyetemes kultúrkönyvtár. Célja : 1. minden tudományszak alapvető irodalmának minden világnyelven összegyűjtése és a közönség szélesebb rétegei számára hozzáférhetővé tétele ; 2. a városi igazgatás körébe eső irodalom lehető teljes kiépítése ; 3. a főváros történetére vonatkozó irodalom összegyűjtése. A könyvtár külön gyűjteményeket is tart fönn szaktudósoknak. E gyűjtemények : 1. Bibliográfiai gyűjtemény. 2. Keleti gyűjtemény. 3. Budapesti gyűjtemény. 4. Hazai és külföldi röpiratok gyűjteménye. A könyvtár kettős tagoltságának meg