Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1940-1941, 1941-1942 (Budapest, 1941)

I. Általános rész

a tanács hatásköre: a dunabalparti oldalon: Felsőgöd, Alsógöd, Alag, Dunakeszi, Fót, Csömör, Kistarcsa, Nagytarcsa, a duna- jobbparti oldalon: Szigetmonostor, Budakalász, Pomáz, Cso- bánka, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Pilisborosjenő, Üröm, Solymár, Nagykovácsi, Budakeszi, Budaörs, Törökbálint. E községekkel a Budapest-környéki terület mintegy 75.000 holddal bővült.

A második: a ma már az egész föld kerekségére kiterjedő háború minderősebben kibontakozó hatása. Ezzel nem a gazdasági téren közvetlenül jelentkező hatására, nevezetesen a tanács működési területén az építőipari anyagoknál mutatkozó, reméljük, átmeneti nehézségekre kívánunk utalni, hanem arra. hogy a háború végkifejlődésében az európai nemzetek között kétségtelenül az eddiginél szorosabb együttműködést fogja eredményezni, termelési és közlekedési kapcsolataik sokkal jobban összefonódnak, ami a fővárosra és környékére főleg a forgalmi berendezések minden ágazatában megnyilatkozó különleges feladatokat ró. Külön is ki kell emelnünk azonban a viziközleke- dés jelentőségét, mert legelsőrangú földrajzi helyzetünkből kiaknázható előnyök elhanyagolása vétkes mulasztás lenne.

A harmadik: az építőipari anyagok kérdése. Az anyagokkal való gazdálkodás terén, — a most folyó háborútól függetlenül is, és azt jóval megelőzően, mondhatni az egész világon mindenütt — bizonyos tervszerűség és szervezkedés kezdett kialakulni. Ezt a folyamatot a háború rendkívül fokozta. De nem kétséges, hogy a tervgazdálkodás minden fontosabb gazdasági téren, tehát az építőipar területén is, a háború után is tovább fog folytatódni.

Az építőipari anyag termelésének és elosztásának kérdése az egész ország területére terjed ki, a megoldás tehát kívül esik a tanács hatáskörén. A városfejlesztés gyakorlati végrehajtása azonban az építőipar zavartalan működésétől függ, legelső feltétele tehát, hogy az építőipari anyag kellő mennyiségben és minőségben rendelkezésére álljon. De Budapest és környéke nemcsak legnagyobb fogyasztója, hanem fontos termelője is ezeknek az anyagoknak. Itt vannak a legnagyobb téglagyárak, mert itt lelhetők a téglagyártásra alkalmas legnagyobb kiterjedésű és legjobb minőségű agyagtömegeink. Betonkészítés céljából kitűnő kavics- és homoktermelőhelyeink szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. Igen fejlett beton- és műkőiparunk van. Jelentősek építőipari szempontból kőbányáink és mészkőtelepüléseink. Budapest környékének geológiai feltárására építőipari szempontból még igen nagy feladat vár.

6