Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
XI. Különféle ügyek
91 oldottuk meg, hogy az alapítvány telkéhez az északi határvonal mentén 6 öl szélességgel tervezett útig mintegy 117 négyszögölet adtunk át, aminek ellenében a Császárfürdői kegyes alapítvány arra kötelezte magát, hogy a telkéből szabályozás folytán a Zsigmond-utca kiszélesítésére majdan elveendő mintegy 125 négyszögölet enged át cserében közterületre. Az uszodai építkezés elbírálása során pedig előírtuk, hogy az épület művészi kiképzésű legyen és harmonikusan illeszkedjék bele az ottani park környezetébe. A versenyuszoda felépült, a sportegyesületek részéről nagy látogatottságnak örvend. Az úszósport fejlődése szempontjából ott nagyjelentőségű versenyeket tartanak. ❖ ❖ ❖ A Magyar Nemzeti Stadion kérdésének megoldása érdekében az Országos Testnevelési Tanács széleskörű társadalmi akciót indított, hogy ez a nagy nemzeti ügy mielőbb megoldásra jusson s a magyar testnevelés díszes csarnoka mielőbb hirdesse testi kultúránk teljes diadalra juttatását. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Őnagyméltósága nagy megértéssel és lelkes odaadással karolta fel ezt az országos jelentőségű törekvést és személyesen részt vett a Stadion elhelyezésére alkalmas terület kiválasztására irányuló bizottsági eljárásokban. Stadion céljára már az első elgondolásban is, belső fekvésénél, könnyű megközelíthetőségénél és egyéb előnyeinél fogva, a Vérmező látszott legalkalmasabbnak. Ezt a megoldást találtuk a magunk részéről is a legjobbnak és ajánlottuk elfogadásra. A Vérmezőnek igénybevétele körül azonban, a mostani katonai használat miatt nehézségek állanak fenn, amelyeknek eloszlatása az illetékes tényezőknek mostanáig sem sikerült, pedig némely szakértők állítják, hogy mindkét szükségletet a Stadion keretében célszerűen lehetne kielégíteni. Szó volt arról is, hogy a Nemzeti Stadien a Szent-Margitszigeten, annak újonnan feltöltött budai oldalán nyerjen elhelyezést, de ezt a gondolatot ellenzésünk folytán csakhamar el kellett ejteni, miután a sziget zárt gyógyfürdői jellege a Stadion itteni létesítésével semmiképpen sem lett volna összeegyeztethető. Azután komolyan szóba került a volt Drasche-féle téglagyár területe, de ennek igénybevételét a geológusok szakvéleménye alapján kellett elejteni. A Testnevelési Tanács közleménye szerint szóba került továbbá az Újlaki téglagyár telke is, de ez környezeténél és nehézkes megközelíthetőségénél fogva alkalmatlannak bizonyult. Közben ráterelődött a figyelem a Stadionnak a rég> lóversenytéren való elhelyezésére. A kérdéssel városrendezési szempontokból behatóan foglalkoztunk és úgy találtuk, hogy nem lenne helyes e területnek a szóbanlevő célra való lefoglalása. A lóversenyeket éppen azért kellett a fővárosnak erről a belső területéről nagy áldozatok árán kihelyezni, mert a városfejlődést akadályozták. E terület sorsa egyébként összefüggésbe került a budapesti pályaudvarok rekonstrukciójának évtizedek óta vajúdó kérdésével, amelyben még most sem történt érdemleges állásfoglalás, amiért is a fővárosnak ez az értékes területe és jelentős vagyonálladéka máig sem volt felhasználható a városfejlesztésnek megfelelő építési célokra. A székesfőváros ráterelte a figyelmet « Nádorkertre, melyet a székes- főváros ugyan a Fiivészkert számára szerzett meg, de amelyen a Nemzeti 12* Nemzeti Stadion.
