Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
V. Vasútak - közlekedésügy
61 Kértük tehát a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a székesfőváros tanácsának, valamint a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvény- társaságnak figyelmét az általunk előadottakra s az ajánlott megoldás végrehajtására felhívni méltóztassék. A főváros általános közlekedési érdeke kívánatossá teszi, hogy a villamos vasút fejlesztése ne történjék az általános közúti forgalom szempontjából, különösen a belső városrészekben sokkal alkalmasabb autóbuszközlekedés rovására. Általános közlekedési érdekek követelik, hogy a külföld nagy városaiban kitünően bevált e forgalmi eszköz: az autóbusz fővárosunk élénk nagy forgalmának lebonyolításába szervesen bevonassák, miáltal a több villamos vasúti vonalon tapasztalható túlzsúfoltságot meg lehet szűntetni s az ebből származó lassú kocsijáraton és egyéb komolyabb bajokon is segíteni lehet. Budapest közlekedési igényei a legutóbbi években olyan nagy mértékben emelkedtek, amilyen mértékre a főváros nem számíthatott. Ezt látjuk különben a külföld nagy városaiban is. Ennek a fontos problémának megoldása folyamatban van s az összes hatósági tényezőinket állandóan foglalkoztatja. A székesfőváros tanácsa tervbe vette a Várba vezető siklónak átalakítását oly módon, hogy az egyik vágány a normális személyszállításra, a másik pedig mindennemű járműveknek, tehát teherkocsiknak is, valamint nagyobb embertömegeknek a szállítására szolgáljon. Tárgyalva az ügyet, mindenekelőtt azt kellett tisztázni, vájjon a sikló alsó és felső állomásának környezete alkalmas-e és igénybe vehető-e a teherforgalom lebonyolítására. Megállapítottuk, hogy a sikló alsó állomása előtt elvonuló Sikló-utca igen keskeny. Egyébként is a Lánchíd rendészeti okokból a teherforgalom elől állandóan el van zárva és úgy a Főutca, valamint a Lánc'híd-utca ugyancsak keskeny voltuk miatt nagyobb arányú kocsiforgalom lebonyolítására nem alkalmasak, de nem is kívánatos, hogy a teherforgalom ezekbe az utcákba tereitessék. A felső állomás a Szent György-térre nyílik, amelyen a teherkocsiforgalom, ezen az előkelő helyen meg nem engedhető. Ezért a bemutatott tervekhez nem adhattuk meg hozzájárulásunkat. Egyúttal értesítettük a székesfőváros tanácsát, hogy a sikló átalakításánál a következő elvek érvényesülését tartjuk szükségesnek: 1. A két vágány üzeme oly módon rendezendő be, hogy azok forgalma egymástól függetleníttessék; mindkét vágányon azonban csak személy- szállító, legfeljebb 50 személy befogadására alkalmas kocsik járathatok s az állomások is csak személyszállításra alkalmas módon építendők meg; 2. a felső állomás új kiképzésénél különös figyelmet kell fordítani az előkelő, díszes környezetre, továbbá arra is, hogy a Szent Gyógy-tér felőli látkép ne zavartassák meg és a térről nyíló kilátás élvezése még inkább előmozdíttassék. A székesfőváros tanácsa megfelelő új terveket és javaslatot fog ide- vonatkozóan előterjeszteni. A svábhegyi fogaskerekű vasút tudvalévőén 1926. október hó 1-ével a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság kezelésébe és üzemvitelébe került. A székesfőváros tanácsa 1927. május havában tárAutóbusz-közlekedés. A várba vezető sikló átalakítása. A svábhegyi fogaskerekű vasút átalakítása.
