Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)

I. Városrendezés - városszabályozás

20

korolt üzem telepengedélyhez kötve nem volt. Az illető fél — aki a telepengedélyért folyamodott — a telepengedéllyel vélt jogot szerezni arra, hogy üzemét a jogerős építési engedély kikötéseitől eltérően rendezhesse be.

A sérelmesen megadott telepengedélyekkel az iparhatóság az építési hatóságnak igen nagy nehézséget okoz, mert a teleptulajdonosok — bár nem jogosan — önként értetődőnek tartják, hogy tőlük a telepükön tervezett építkezésükre az építési engedély meg nem tagadható, úgy vélve, hogy a telepengedély az építési engedély megadására döntő kihatású, holott ez a felfogásuk ellentétben van az Építésügyi Szabályzat már előbb is említett 414. §-ának a rendelkezésével, tehát a vélekedésnek jogalapja nem lehet.

Az építési hatóság ugyanis a telepengedély megadása esetén is, a helyes városépítési elvekkel és a közegészségügyi érdekekkel össze nem egyeztethető építési engedélyeket ki nem adhat, mert ez ellentétben állna az 1870 :X. t.-c.-kel s az ennek alapján kibocsátott Ép. ü. szabályzattal, tehát tételes jogszabályokkal.

A nehézség sok esetben még fokozódik azzal, hogy az épületeket a telepengedélyesek szabályellenesen fel is építik, mert az építésrendőri ellenőrzés az elöljáróságok részéről nem volt hatékony.

Már pedig a legfőbb szempont a közérdek lévén, az építési hatóságok az iparhatóságot az építési jogszabályok mellőzésében nem követhetik, mert ebből a városrendezés nagy érdekeire kiszámíthatatlan hátrányok és sérelmek származnának.

Éppen ezért az építési hatóság nem lehet figyelemmel arra sem, hogy a telepengedély következtében a teleptulajdonos már bizonyos befektetéseket foganatosított, melyek az építési engedély jogszerű megtagadásának folyományaként veszendőbe mehetnek.

De az iparhatóság e sérelmes ténykedése a főváros anyagi érdekébe is ütközik, mert a teleptulajdonos a fővárossal szemben kártérítési igénynyel léphet fel azon a címen, hogy az iparhatóság által sérelmesen kiadott, de mégis jogerőssé vált telepengedéllyel, az építkezésnek jog- és törvény- szerű tilalmazása miatt nem élhet.

Az ilyen eljárás következményeképen áll elő azután olyan eset, hogy az építési hatóság a székesfővárosnak nagyobb kártérítésektől való mentesítése végett, — habár csak időlegesen is — kénytelen a közérdeket sértő szabályellenes építési állapot eltűrésére.

Egy konkrét esetben az történt, hogy az egyik kerületi elöljáróság pincének körfűrésszel működő asztalosműhely céljára tervezett igénybevételi ügyében telepengedélyezési eljárást tartott és annak alapján első fokú iparhatósági minőségben a telepengedélyt meg is adta, bár építésrendőri hatósági minőségben viszont ugyanő már előzőén — helyesen — arra kötelezte a folyamodó céget, hogy e pincének műhelyhasználatát — minthogy e helyiség a szabályok műhelykövetelményeinek nem felel meg — haladék nélkül szüntesse meg és utóbbi határozata úgy részünkről, mint III. fokon a belügyminiszter úr részéről is jóváhagyást nyert.

Az elöljáróság tehát nem érvényesíthető telepengedélyt adott, ami a telepengedélyezési eljárásban való részvételünk esetén meg nem történhetett volna.

Törvényes feladatkörünkbe esvén a városrendezés érdekeinek gondo-