Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
I. Városrendezés - városszabályozás
21 zása és az egészséges városfejlesztésnek a lehetőségig való biztosítása, szükségét láttuk olyan irányban kérni felsőbb intézkedést, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a telepengedélyezési eljárásokra minden alkalommal meghívassék, az eljáráson kiküldött képviselője útján álláspontját városrendezési és városépítési szempontból, egyszóval törvényes feladatköre szempontjából kifejthesse, jegyzőkönyvbe vétethesse és annak érvényt szerezhessen. Ez a kívánságunk a fentebb már kifejtett okoknál fogva annyival inkább volt jogosult, mert az 1884. XVII. t.-c. 27. §-a mindenkinek, aki a tervezett vállalat létesítését kifogásolja, megadja a jogot észrevételeinek, vagy kifogásainak a telepengedélyezési tárgyaláson szóval, vagy Írásban való előterjesztésére. Előterjesztésünkre a m. k'ir. kereskedelemügyi miniszter úr 80525/ 1924. szám alatt rendeletet bocsátott ki a Budapest székesfőváros területén folyamatba tett telepengedélyezési eljárásokba a Fővárosi Közmunkák Tanácsának bevonása iránt és az 1884:XVII. t.-c. 186. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszterrel egyetértőleg elrendelte a telepengedélyezési eljárásokba tanácsunk bevonását is. Utasította Budapest székesfőváros kerületi elöljáróságait, mint I. fokú iparhatóságokat, hogy a hozzájuk érkezett telepengedélyezési kérelmekről a Fővárosi Közmunkák Tanácsát is külön értesítsék, hogy az a telepengedélyezési iratokba megbízott közege útján előzetesen is betekinthessen és magát a helyszíni tárgyaláson kiküldött útján képviseltethesse, amelyen a kiküldött közeg a Közmunkák Tanácsa gondozására bízott köztekintetek, vagyis a városrendezési szempontból és az Építésügyi Szabályzat rendelkezései szempontjából felmerülő és az 1884:XVII. t.-c. 27. §-án alapú1 ó kifogások megtételére jogosult. A telepengedélyezési ügyben I. és II. fokon hozott határozatokat a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is kézbesíteni kell és e Tanács 'a hozott határozatok ellen a fentebb megnevezett köztekintetekre támaszkodó alapon fellebbezéssel élhet. A telepengedélyezési eljárásokba ilyen módon történt bevonásunk gyakorlati jelentőségét igazolja a kereskedelemügyi miniszter úrnak fellebbezésünkre, egy konkrét esetben hozott elvi jelentőségű, következő harmadfokú határozata: „M. kir. Kereskedelemügyi miniszter. 97.445/927—XIX. szám. Budapest székesfőváros tanácsának. A székesfőváros tanácsa folyó évi január hó 27.-én 152.764/1926—V. szám alatt hozott másodfokú iparhatósági véghatározatával indokainál fogva helybenhagyta a székesfőváros IX. kerületi elöljáróságának 1926. évi október hó 18.-án 22.256/1926. szám alatt hozott elsőfokú iparhatósági véghatározatát, amellyel az „Emo” faggyú, szappan és vegyitermékek gyári és nyersbőr értékesítő r. t. budapesti bej. cégnek 1—15. alatt előírt feltételek mellett 3 évi időtartamra iparhatósági telepengedélyt adott ahhoz, hogy a IX. kér., Soroksári-ut 96. sz. a. béltisztító és feldolgozó-telepet állíthasson fel. Ezt a másodfokú véghatározatot a Fővárosi Közmunkák Tanácsának törvényes határidőben beadott fellebbezése folytán felülbírálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest úgy az idézett másodfokú, mint az annak alapjául szolgáló elsőfokú iparhatósági véghatározatot, a költségek megállapítására vonatkozó rész kivételével, melyet érintetlenül hagyok, a belügyminiszter úr és
